Nyelvtudományi Közlemények 110. kötet (2014)
Tanulmányok - Honti László: Észrevételek az uráli számnevekről (Notes on the Urálié numerals) 31
Észrevételek az uráli számnevekről 55 2.6. Kollektív számnevek A szamojéd kapcsán szó esett a gyűjtő vagy kollektív számnevekről, avagy számállapot-határozókról (1.2.З.), A kollektív és a nem-attributív számnevek funkcionálisan rokonok, ezért nem csoda, hogy a kamasz ’kettő’ végződésével a magasabb értéket kifejező számnevek a ’kettő’ duáliszjelével képződnek. A kollektív számneveket a nyelvcsalád több tagja is n elemű raggal vagy képzővel alkotja meg. Kétségtelen, hogy a jurák sidehana ’zwei zusammen’ (Castrén 1854/ 1966: 202) a sidea, side ’2’ lokatívuszragos alakja. A jurákéhoz hasonló, n-nel képzett számnevek vannak a vogulban és a magyarban is. Mivel ez a kategória a ’kettő’ révén rokonságot mutat a nem-attributív számnevekkel (a kamaszban a ’kettő’ duáliszjele terjedt át a magasabb értéket kifejező számnevekre ilyen funkcióban!), talán szükséges megemlíteni, miként fejeződnek ki ezek az ugor nyelvekben. A magyarban ezek -en/-an szuperesszívuszraggal képződnek, pl. öten, hatan stb. A vogulban ez az -әп/-пз latívuszraggal történik, vő. LM „Collectiv számnevek: kitän ’ketten’, khűrémdn ’hárman’, nildn ’négyen’, ütné, khátné, soátné... ” (Munkácsi 1894b: 121), KU Шӓупа manima ’wir gehen zu zweit’ (Liimola 1963: 153, az n ragról 1. 155), KU kitäyna, KM ki'täyna, KO кйӓупә, P kittynä, VNK kitänä, VS kifänä, LO kitiyn [’zu zweit’], KU уйгэтпэ, KM ки'гэтпэ, P kürumeen, VNZ kürmän, kür3men, VNK kúrámén, kurameynä, VS kürmm§nä, LU kürumän, LO kyürman [’zu dritt’], TJ TC hili%n, KU haläna, KM ha'lä'n, P nileen, VNZ hilén, VNK hitén, LU hilen, LO nilän ’zu viert’, TJ E'tnä*, TC s ind*, KU ätna, KM adna, P eedna, VNZ ä'tnä, VNK ätnä, VS äötnä, LU ttnä, LO a'tnä ’zu fünft’, TJ katnä%, TC kätnä•, KU yötna, KM кӧЧпә, P ko'tnä, VNK kötnä, VS kodnä, LU kotnä, LO kyötnä ’zu sechst’ (Liimola 1963: 153). A vogulban a (nem-attributív) számnévhez csatlakozó -/ insztrumentáliszraggal is alkotható ilyen számnév, pl. T „Collectiv számnevek: kit’kil (pl. mäh kit'kil mindsu ’mi ketten mentünk...’), khörmél ’hárman’...” (Munkácsi 1984b: 287), TJ T(5 kit’kal ’zu zweit’ (КЕМ 397a), TJ TC кӧгтэ*л ’zu dritt’ (KME 353a), So hi'Iái ’je viert, zu viert’ (КЕМ 536b); vő. magyar kettesével, hármasával, ötösével stb. Trj kitnti, Kam kitntá, Keu kitntá, DN kétantá, DT kátantá, KoP Kr kátntá ’оба; beide’, Ni S kitamtak, Kaz kitamtak, kitntak, Sy kímantak, kíntak, О kitamták ’оба; beide’ (DEWOS 696), Ag UAg Trj J kitanti ’оба’, UJ kitamti, Sál kitanta, lin kitanti (sic!) ménayan ’они оба ушли’ (Tereskin 1981: 115). Е számnévi alakokban gyaníthatólag a *-mat sorszámnévképző rejlik, az ezt követő elemben pedig talán az *-әк/*-әу, *-кз/*-уз transzlatívuszrag (ezt illetően vő. Sauer 1967: 190-191) enyészett el. „Ennél magasabb gyűjtő számnevek csak délről ismeretesek: DT Ко yutmetat ’mind a három’, DT hétyetat, Ко hétetat ’mind a négy’, DT Ко wetetat ’mind az öt’, amelyek etat elemében az et a t. sz.
