Nyelvtudományi Közlemények 110. kötet (2014)
Tanulmányok - Janhunen, Juha: A legkeletibb uráliak (The easternmost Urálic peoples) 7
14 Juha Janhunen Az uráli nyelvcsalád szerkezete A történeti és összehasonlító nyelvészet megalapozott módszertana arra a tényre támaszkodik, hogy az egy közös alapnyelvből származó nyelvek a történeti divergencia miatt különböznek egymástól. A megkülönböztető jellegek időbeli rendszert alkotnak, amely lehetővé teszi a nyelvek és a nyelvágak relatív keltezését. Egy nyelvcsalád ágai az alapnyelv történeti terjedésének szakaszait tükrözik. Ez pedig a nyelvcsalád földrajzi múltjáról is forrásul szolgálhat. A legrégibb különbségek - a legmélyebb izoglosszák - azon a földrajzi területen találhatók meg, ahol az alapnyelv először két vagy több ágra oszlott. A nyelvágak kölcsönös viszonyai arról is tanúskodnak, milyen földrajzi irányban történt a nyelv terjedése. Az uráli őshaza Az uráli nyelvcsalád belső szerkezete régről jól ismert. A közös elemek, különösen a közös szókincs arra utal, hogy az uráli alapnyelv két legrégibb ágát a szamojéd és a finnugor nyelvek alkotják (Michalove 2002). A szamojéd nyelvek területe eredetileg a Jenyiszej folyó mentén volt - különben a Jenyiszej nemzetközi neve is (köz)szamojéd eredetű (Janhunen 2012). A finnugor nyelvek területe pedig az Ob folyótól nyugatra Közép- és Észak-Európáig terjed. Ez azt jelenti, hogy az uráli nyelvcsalád eredeti területe - az uráli őshaza - valahol az Ob és
