Nyelvtudományi Közlemények 110. kötet (2014)

Tanulmányok - Janhunen, Juha: A legkeletibb uráliak (The easternmost Urálic peoples) 7

A legkeletibb uráliak 9 Ha a népességeknek csak a nagyságát vesszük figyelembe, világos, hogy az uráli nyelvcsaládnak a mai súlypontja nyugaton van: itt élnek a magyarokon kívül a finnek és észtek is, és az e három néphez tartozók az uráli nyelveken be­szélő össznépességnek a 90 százalékát alkotják. A többi 10 százalék az Orosz Föderációnak a keleti részeiben lakik. Minél távolabb megyünk kelet felé, annál kisebb létszámúak az uráli nyelvű csoportok. A Volga-vidéken élő mordvinok, cseremiszek, votjákok (udmurtok) és zűrjének (komik) száma még százezrekben mérhető, de az Urálon túli uráli nyelvű népek tagjainak száma csak néhány ezer, néhány száz vagy csak néhány tucat. Az utolsó évtizedekben ismert uráli népek közül legkevesebben a kamaszul beszélők voltak, akiknek a száma az 1960-as és az 1970-es években kettő, az­után pedig már csak egy ember volt. A legutolsó kamasz nyelvű öregasszony 1989-ben hunyt el, és vele eltűnt a kamasz nyelv, amely az uráli nyelveknek a szamojéd ágába tartozott (Künnap 1970). Nem véletlen, hogy a kamaszok, akik a Szajáni hegyvidéken laktak, nemcsak a legkisebb, hanem a legkeletibb rokon né­pünk voltak. A kamasz nyelv területe De csak másfél évszázad múlt el azóta, hogy egy, még ennél keletibb uráli nyelv is létezett. Ez volt a mator nyelv, amelynek beszélőit karagasz és szojót néven is ismerték (Helimski 1997).

Next

/
Thumbnails
Contents