Nyelvtudományi Közlemények 109. kötet (2013)
Tanulmányok - Maticsák Sándor: Finnugor etimológiai szótárak (Finno-Ugric etymological dictionaries) 33
Finnugor etimológiai szótárak 53 Mivel ez nemcsak etimológiai, hanem nyelvjárási szótár is, kiemelt fontosságú az adatok közreadásának sorrendje. Steinitz nyelvtörténeti szempontból teljesen indokolható módon az archaikusabb nyelvállapotot képviselő keleti vahi dialektusból származó adatot vette fel címszónak, majd ezt a vaszjugáni és keletről távolodva a déli és az északi nyelvjárások követik. Keresztes László számítása szerint (1980: 386) a szócikkek 60%-a tartalmaz etimológiai információkat (megfelelő finnugor adatolással), a többi esetében vagy utalnak egy másik szóra, szóbokorra, vagy hiányzik ez a rész. Ez, az osztják nyelvtörténet akkori kutatottsági fokát figyelembe véve, teljességgel érthető. Nagyon jó a szócikkek felépítése, a jelentések megadása. A mü nemcsak nyelvészeti olvasmány, hanem a néprajzi háttér-információk gazdag tárháza is, s fontos ismereteket közöl a névtanosok számára is: személy- és tulajdonnevek listája kapcsolódik hozzá függelékként. (A szótárról 1. Gulya 1968, SchelIbach 1968, Keresztes 1982, Honti 1997). 10.2. Zűrjén szótárak. 1970-ben jelent meg Moszkvában V. I. Lytkin (1895— 1981) és E. S. Guljaev (1928-1977) zűrjén etimológiai szótára (Краткий этимологический словарь коми языка). (A második kiadása 1999-ben látott napvilágot.) A neves permista, V. I. Lytkin addigi tudományos munkássága (őspermi nyelvtörténet, zűrjén történeti grammatika, a permi nyelvek történeti vokalizmusa, a permi nyelvek nyelvjárási kresztomátiája) garantálta egy - a körülményekhez képest - magas színvonalú szótár elkészültét. A szerzők a nemzetközi szakirodalmat is ismerték és felhasználták: a TESz, az MSzFE, a SKES addig megjelent köteteinek és a FUV-nak az adatai rendszeresen felbukkannak az egyes szócikkekben. Egy oroszországi etimológiai szótár esetében a filológiai pontosság egyik fokmérője a magyar és finn (latin betűs) adatok lejegyzése. A mordvin szótárak kapcsán elrettentő példákat fogunk citálni, itt viszont elismerően kell szólnunk: az adatok általában helyesek (bár néhány esetben a magyar anyanyelvű sem tudja, mit is jelent például a beder ’felcsavart fonal’, csegely ’ék alakú föld’, csölék ’ételmaradvány’, huporcs ’egyenetlen’, szupoluka ’kicsi’). A szótár elsősorban a zűrjén nyelv ősi szókészletét (az urálitól az őspermiig) mutatja be, emellett azokat a jövevényszavakat vették fel, amelyek az oroszból nem azonosíthatóak (csuvas, karjalai, vepsze, nyenyec, obi-ugor). A válogatás elveiről Rédei Károly a következőket írta: „Elelyes, hogy a szerzők az orosz eredetű szavak közül csak azokat vették fel, amelyek eredete a mai olvasó - sőt filológus-olvasó! - számára nem magától értetődő. A nyilvánvaló, könnyen azonosítható szavakat... figyelmen kívül hagyták” (Rédei 1973: 263). A szócikkek világos szerkezetűek. Az ősi szókincs bemutatása során a zűrjén (irodalmi nyelvi) szócikk után szükséges esetekben nyelvjárási alakok állnak, ezt a votják megfelelő követi, majd az őspermi alak. Ezután a finnugor (és esetleges
