Nyelvtudományi Közlemények 109. kötet (2013)
Tanulmányok - Monti László: „Vanni vagy nem vanni" ’to be or not to be’, avagy létige és kopula az uráli nyelvekben („To be or not to be” or the existential verb and the copula in the Uralic languages) 7
26 HoNTi László ’én jó V a g у о к ’, de az állítmány névszói eleme alternative translativusi(-essivusi) ragot is kaphat, pl. Ко jém-a iisam ’jó vagyok’, Vj тӓ тогәк-кә was ә m/wá 113 m ’én egészséges vagyok’ (i. m. 98, DEWOS 961), V fit al сёкә wályal ’тот год очень тяжелым б ыл ’ (Tereskin 1961: 103). A vogulban az állítmány lehet puszta névszó (is), pl. É wit saka asirma ’a víz nagyon hideg’ (Kálmán 1989: 65), FL tij yotjut? ’wer ist dies?’ (MSFOu 111: 12), P tciu jésih asé/ ’ő eszes, nagyon’ (Munkácsi 1894: 247), de 2. és 3. - ha nem létezésről van szó - az äs-, äs-, ös- kopula használatos (vő. Munkácsi 1894: 49, 134, 1. fentebb), KL ük moyét] kumrni ösmen ’wir(2) sind Landsleute’ (WWb 392), KK am köbpkar ősöm ’ich bin dem Tod nahe’ (MSFOu 111: 111), TJ äm näjärpiiw äsam, näw t’ät’kä sinpalta äsan ’ich bin jetzt der Kaisersohn, du bist der Oheim Senpalta’ (MSFOu 111: 159). „A magyarban a jelentő mód jelen idejére vonatkozólag, ha az alany egyes vagy többes 3. személyü, a névszó egymagában is szerepelhet állítmányul, azaz ilyenkor nem használjuk a van, vannak igét... 1. és 2. személyre vonatkozólag nagyon ritka a magyarban a névszói állítmány... Kéd is jó, én is jó... Te is jó katona, én is jó katona... Te az enyém, én a tied” (Klemm 1928-1940: 44-45). A szelkupban ez a helyzet: „неполные предложения очень распространены. Чаще других встречаются такие неполные предложения, в которых опущено сказуемое... кура timna cipyny ’младший брат сзади’” (Kuznecova et al. 1980: 361). 4. A téma kapcsán a tagadás megemlítése is szükségesnek látszik, bár erről részletesebben korábban már kétszer is írtam (Flonti 1997, 1998), ezért most csak egy fontos tudománytörténeti megjegyzést fűzök e kérdéshez: már Klemm úgy értelmezte a tagadó igés tagadást, ahogy én értelmeztem a feltehető alapnyelvi szerkezetet: „a finnben ma is (diai.): en annak ich nicht gebender” (Klemm 1923-1927: 395, még vö. md. Klemm 1931-1934: 389-390), az uráli alapnyelvben pedig „*e-m mene-k ’ich-bin-nicht Gehender = ich gehe nicht’” (Honti 1997: 242, 1998: 99) lehetett. Irodalom E. Abaffy Erzsébet (1991), Az igemód- és igeidőrendszer. In: Benkö Loránd (szerk.), А magyar nyelv történeti nyelvtana. I. kötet. A korai ómagyar kor és előzményei. Akadémiai Kiadó, Budapest. 104-121. Alhoniemi, Alho (1985), Marin kielioppi. Apuneuvoja suomalais-ugrilaisten kielten opintoja vártén X. Suomalais-ugrilainen Seura, Helsinki. Alhoniemi, Alho (1993), Grammatik des Tscheremissischen (Mari). Mit Texten und Glossar. Helmut Buske Verlag, Hamburg. Bakó Elemér (1944), Igazni igaz, szépni szép. MNy 40: 79.
