Nyelvtudományi Közlemények 109. kötet (2013)
Tanulmányok - Tóth Valéria: Szempontok a források személyjelölő szerkezeteinek értékeléséhez (Notes on the use of onomastic data found in medieval sources) 227
TÓTH VALÉRIA Szempontok a középkori források személynévi adatainak értékeléséhez1 Personal names found in medieval documents are used as data by several disciplines, especially the historically oriented ones: they are used for research in linguistics, history, historical geography, archaeology etc. The large number of personal names in charters no doubt constitute an immensely valuable source material and can be used to settle many questions in the fields listed above. But it is also clear that researchers have burdened this set of data beyond necessity. The goal of this paper is to make it clear for what research issues personal names can be sensibly used and what are those issues (partly linguistic, partly historical), for which the usefulness of these data is very limited. Keywords: historical onomastics, ethnic reconstruction, reliability of sources. 1. A tulajdonnevek a magyar nyelv és tágabban a magyarság korai történetének legfontosabb forrásai közé tartoznak. És noha a szakirodalom hagyományosan jelentős különbségről beszél a két legfontosabb tulajdonnévfajta, a helynevek és a személynevek általános forrásértéke között,1 2 az minden kétségen felül áll, hogy a személynevek vallatóra fogását az ómagyar kor, s azon belül különösen az Árpádkor vonatkozásában sem a nyelvészet, sem más történeti tárgyú diszciplína (főképpen a településtörténet, művelődés- és kultusztörténet, néprajz stb.) nem kerülheti meg. E kérdésben nagy a felelőssége a nyelvtudománynak, hiszen a korai személynevek tanúságtétele és az ebből levont, főként történettudományi következtetések könnyen tévutakra vezethetnek, aminek „szigorú módszerbeli igényesség-1 A publikáció az OTKA К 100580 számú pályázat és az MTA-DE Magyar Nyelv- és Névtörténeti Kutatócsoport programja keretében jött létre. 2 Ez az eltérés részben a személynevek rövidebb (valójában a névviselőhöz kötött) élettartamával áll összefüggésben, másrészről pedig azzal, hogy e névfajta elemei és egész rendszere nagyobb mértékben, erőteljesebben ki van téve a nyelven kívüli tényezők hatásának: a személynévrendszer módosulását igen gyakran külsődleges (kulturálistársadalmi) körülmények irányítják. A személynevek megfejtésének fokozottabb nehézségei ugyancsak hozzájárulnak a két tulajdonnév-kategória eltérő felhasználási lehetőségeihez (1. mindehhez Hoffmann 2009: 21, illetve 1996). Nyelvtudományi Közlemények 109. 227-254.
