Nyelvtudományi Közlemények 109. kötet (2013)
Tanulmányok - Tolcsvai Nagy Gábor: Az igekötő + ige szerkezet szemantikája (The semantics of pre verb + verb constructions) 187
Az igekötő + ige szerkezet szemantikája 219 (30) megy be akkor maga a határolatlan mozgásfolyamat profílálódik elsőként, és az aspektuális referenciapont csak ezután következik a feldolgozott időben, utólag, ezáltal progresszívvá téve az igei szerkezetet. Ez a progresszív szerkezet azonban nem lexikalizálódott a magyarban, lexikai egységként nem konvencionálódott, csak tagmondati szinten, az instanciációban érvényesül. Az igekötő + ige szerkezet perfektuáló konstruálási módja szoros rokonságot mutat a „metonymic coercion” aspektuális áthelyeződésével, melyet Panther - Thornburg (2009) dolgozott ki. Az így megmutatkozó kompozitumszerkezet lényegében egy négydimenziós tér-idő kontinuumot képez le. Egyrészt a térbeli és az időbeli szemantikai tényezők együtt érvényesülnek, nem különülnek el élesen egymástól. A elsődleges jelentésekben a térfogalom áll a figyelem előterében, de - mint a fenti elemzések demonstrálják - az idő fogalmi feldolgozásának is szerepe van. Ez az alapja a perfektiváló funkciónak, amikor a temporalitás és annak határoltsága profílálódik. Másrészt a tér konceptualizációja rendkívül kifinomult rendszerben valósul meg, az irányulások kiemelkedően sok fajtájában, amely legalább az összegző feldolgozásban közvetlenül kapcsolódik az időbeliséghez. Ez az értelmezés kissé különbözik a Langacker által komplex atemporális viszonyként bemutatott szerkezettől (vö. Langacker 1991: 22; a temporalitás jelenlétére Pelyvás Péter is fölhívja a figyelmet, vö. Pelyvás 1998). Az igekötő + ige szerkezet szemantikai integrációja további rendszer szintű struktúrákat eredményez (például az akcióminőség, a temporalitás vagy a tranzitivitás területén) a tőigéhez képest, ezek azonban más tanulmányok tárgyát képezhetik. A kompozitumszerkezet általános jellemzőinek megfelelően az igekötő-ige kapcsolatnak a következő szemantikai tulajdonságai vannak:- megfelelések: a komponensszerkezetek mint jelentésszerkezetek profiléit, kiemelkedő alszerkezetei között átfedések vannak (ezek leírása történt meg föntebb);- profil meghatározottság: az ige (a példában a megy) komponensszerkezetének profilja lesz a kompozitumszerkezet profilja, vagyis a térbeli mozgás, saját általános jellemzőivel (itt egy ágensnek valamely körülhatárolt térbe irányuló térbeli mozgását képezve le);- konceptuális (és fonológiai) autonómia vagy függőség: a másikhoz képest autonóm komponensszerkezet (az ige, a példában a megy) kidolgozza a részlegesen függő komponensszerkezetnek (az igekötőnek, a példában a be forrás-ösvény-cél jelentésösszetevőjének) egy kiemelkedő alszerkezetét a kidolgozási oldal tartományában;- konstituencia: a prototipikus esetben az igekötő mint komponensszerkezet az ige előtt aktiválódik. Ez a sorrendi feldolgozás teszi lehetővé, hogy az
