Nyelvtudományi Közlemények 109. kötet (2013)
Tanulmányok - Tolcsvai Nagy Gábor: Az igekötő + ige szerkezet szemantikája (The semantics of pre verb + verb constructions) 187
214 Tolcsvai Nagy Gábor A (29)-beli nyelvi szerkezet nem egyszerűen grammatikai struktúra, amely például valamilyen mondattani szerep jelölésére is hivatott. E nyelvi szerkezet szemantikai viszonyt tartalmaz, az elemek jelentései szemantikai alapon kapcsolódnak össze. Egy sematikus és egy részletes szemantikájú nyelvi elem szimbolikus (morfológiai vagy szintaktikai) szerkezetének szemantikai pólusaként jelentésszerkezet. A főnév(i tő) és a határozórag kölcsönös szemantikai viszonyba kerülnek egymással. Mindkét elem egy-egy komponensszerkezet, amelyek jelentésük révén közösen kompozitumszerkezetet alkotnak, amikor összekapcsolódnak. Ez a szemantikai viszony kétirányú:- a főnév kidolgozza a rag sematikus jelentésszerkezetének egyik alszerkezetét, egyik figuráját, méghozzá a másodlagos figurát (a más szerkezet által elaborált sematikus elem a kidolgozási oldal),- a rag kijelöli a főnév jelentésszerkezetében az aktív zónát, azokat az elvonatkoztatott tulajdonságokat, amelyek az adott szerkezetben fontosak. A sematikus jelentésszerkezet kidolgozható alszerkezete (a -ban/-ben ragban a specifikus körülhatárolt tér sematikus figurája) e jelentésszerkezet kidolgozási felülete. A kompozitumszerkezet a komponensszerkezetek integrációja, kölcsönös szemantikai és fonológiai egymáshoz igazodása révén jön létre. Az igekötő + ige szerkezet a kompozitumszerkezet egy specifikus megvalósulása. Vegyük példának a bemegy igét. A következő elemzésben mind a két nyelvi egységnek, mind a belőlük alkotott kompozitumszerkezetnek a prototipikus jelentéséből indulunk ki, azaz a be esetében a térben befelé irányulást, a megy esetében a szándékolt térbeli előrehaladást, az igekötős igére vonatkozóan pedig ezeknek a jelentésszerkezeteknek az összekapcsolódását írjuk le. Elsőként a megy és a be külön jelentéstani jellemzését kell megadni. A megy ige a következőképpen jellemezhető Langacker (1987, 1999) kognitív grammatikája alapján:- folyamat temporális profillal, szekvenciális (egymásra következő) feldolgozással, imperfektiv (időbeli változás nélküli), időbeli korlátozás (például végpont) nélkül;- a kognitív tartomány (az a megismerési tartomány, absztrakciós mentális közeg, amelyben egy fogalom kialakítható és feldolgozható) a fizikai tér;- a trajektor valamely létező (prototipikusan ember) a 3D térben való mozgás képességével;- az első landmark („valahonnan”, egyúttal beszélői referenciapont vagy semleges kiindulópont) és a második landmark („valahová”) specifikálatlan térbeli hely, kötött régió a 3D fizikai kontinuumban;- a folyamat esemény szerkezete: járó mozgással, egyenes testtartással, saját akaratból és energiaforrásból végrehajtott helyváltoztató mozgás folyamata egy közepesen hosszú ösvényen.
