Nyelvtudományi Közlemények 109. kötet (2013)
Tanulmányok - Kelemen Ivett: Pluratívák morfoszemantikai vizsgálata az északi lappban (The morphosemantics of pluratives in Northern Sami) 171
172 Kelemen Ivett 1. Pluratíva vs. plurale tantum A plurale tantum (lat. plurális ’többszörös’, tantum ’csak’) a világ számos nyelvében megtalálható. A nyelvészeti terminológiai szótárak a plurale tantumok (és ugyanígy a singulare tantumok) definícióját jobbára egy mondattal határozzák meg. Glück a német plurale tantumokra az alábbi definíciót adja: olyan szavak, melyek csak többes számban fordulnak elő. Ilyenek például a földrajzi tulajdonnevek {die Alpen ’Alpok’, die Antillen ’Antillák’), az idő meghatározására vonatkozó szavak {Ferien ’ünnepek’, Weihnachten ’karácsony’), betegségek nevei {die Masern ’kanyaró’, die Poken ’himlő’), valamint a kollektívum jelölésére {die Eltern ’szülők’, die Geschwister ’testvérek’) szolgáló szavak (vö. Glück 1993: 472). A vizsgált terminussal szemben már a legkorábbi monográfiákban is kritikák fogalmazódnak meg (vö. Braun 1930). A plurale tantum megnevezés túlságosan merev, csak kis számú halmazra igaz, jóllehet ehhez a jelenséghez sokkal több nyelvi adat sorolható. Mivel azonban a vizsgált szavak teljes számparadigmával is rendelkezhetnek (vö. lp. jor'ri ’kerék’, a logikus többes jor'rit ’kerekek’, pluratív jelentés ’kocsi’), így a ’tantum’ által jelölt kizárólagosság helytelen. Ebből kiindulva szükségesnek láttam az adott jelenség megnevezésére egy új terminust bevezetni. Ez nem önkényes alapon történt, hanem a finn és lapp szakirodalomban már használt terminus (fi. pluratiivi, lp. pluratiiva) átvételével. A pluratíva terminus a speciális többes számot használó összes szó halmazának jelölésére alkalmas, azáltal, hogy elhagyjuk a ’csak többes’, viszont megtartjuk a ’speciális többes’ mozzanatot. A pluratíva és a plurale tantum tehát nem szinonim kifejezések, a plurale tantum a pluratíva egyik speciális formája. A terminus mellett szükségesnek tartottam az ismert egymondatos definícó (1. pl. fentebb) revideálását is. A pluratíva értelmezésemben tehát olyan nyelvi jelenség, melyben az egyes vagy kollektív jelentés többes formában valósul vagy valósulhat meg (vö. Ingo 1978: 42). Tágabb értelemben pluratívának tekintek tehát minden olyan szót, mely:- nem rendelkezik egyes számú paradigmával;- rendelkezik egyes számú paradigmával, de az egyes és a többes számú alak jelentése kisebb vagy nagyobb mértékben eltér egymástól;- rendelkezik egyes számú paradigmával, és az egyes és a többes számú alakok jelentése között látszólag nincs különbség. 2. A pluratívák létrejöttének folyamatáról A nyelvek/nyelvi rendszerek alapvetően megkülönböztetik a plurale tantumot a szimpla (logikus) plurális használatától. Ez utóbbi két szempontból is különbözik a plurale tantumtól: a latin tantum (’csak’) névelem rögzíti a kizárólagos töb
