Nyelvtudományi Közlemények 108. kötet (2012)

Szemle, ismertetések - E. Kiss Katalin - Hegedűs Attila (szerk.): Nyelvelmélet és diakrónia (Linguistic theory and diachrony) (Farkas Judit) 529

(1981a, 1981b)”. Idegen nyelvű idézetek közlésekor, ha az nem angolul, franciául, németül vagy oroszul van, a cikk szerzője gondoskodjék a cikk nyelvének megfelelő fordításról.

Kiemelések. A nyelvi adatokat írjuk dőlt betűvel. A dőlt betűs szavakhoz tapadó központozási jelek ne dőljenek! Az értelmi kiemelések ritkítással jelölendők.

A cikk végén Irodalom cím alatt adjuk meg az említett művek adatait az alábbi példa szerint. A szerzők neve után írjuk a megjelenés évét zárójelben. A címeket vessző előzze meg, és pont zárja le. A kiadó nevét és a kiadás helyét vessző különítse el egymástól. A szerzők felsorolásában a dolgozat nyelve szerinti betűrendet, egyazon szerző művei között pedig az időrendet kövessük. A cirill betűs helyesírást alkalmazó nyelveken írt műveket az eredeti írásmód szerint tüntetjük fel az irodalomjegyzékben; a szerző nevét latin betűs átírásban, utána [ ]-ben az eredeti írásmód szerint is közöljük. A cirill betűs írású személynevek, bibliográfiai leírások rögzítésére átbetűzést, azaz transzliterációt használunk, tehát az egyes cirill betűknek feleltetünk meg latin megfelelőket, az aktuális kiejtéstől függetlenül. A nem egyértelműen átírandó betűpárok: д-d, e-e, ё-ё, ж — z,h — i, н-п, т-t, x-h, ц — с, ч - с, ш - s, щ - se, ъ - ”, ы — у, ь - ’, э - é, ю - ju, я - ja.

Példák szakirodalmi tételek leírására:

Hajdú Péter (1966), Bevezetés az uráli nyelvtudományba. Tankönyvkiadó, Budapest.

Korhonen, Mikko (1981a), Johdatus lapin kielen historiaan. SKST 370. Suomalaisen Kirjallisuuden Seura, Helsinki.

Korhonen, Mikko (1981b), Suomi ja unkari sukulaiskielinä: yhtäläisyyksiäja eroja. In: Márk Tamás- Suihkonen, Pirkko (tóim.), Folia Hungarica 1. Castrenianumin toimitteita 21. Helsinki. 47-57.

Mikola Tibor (1965), A -t tárgyrag eredetéhez. NytudÉrt 46: 57-62.

Rédei Károly (1992-1993), Az uráli/finnugor névszóragozás történetéből. A koaffixumok szerepe a névszóragozás kialakulásában. NyK 93: 79-94. Serebrennikov, В. А. [Серебренников, Б. A.] (1974), Вероятностные обоснования в компаративистике. Наука, Москва.

A szerkesztőség fenntartja magának a jogot arra, hogy a fenti követelményeknek meg nem felelő cikekket korrekció végett visszaküldje a szerzőnek.