Nyelvtudományi Közlemények 108. kötet (2012)
Szemle, ismertetések - Keresztes László: Bevezetés a mordvin nyelvészetbe (Introduction to Mordvin linguistics) (Janurik Boglárka) 504
Szemle, ismertetések 509 7. Az Utószó: a mordvin nép és nyelv jövője című, utolsó fejezetben a szerző azt mutatja be, milyen változtatásokat kellene bevezetni például az irodalmi nyelvek helyesírásában, hogy létre lehessen hozni egy közös mordvin irodalmi nyelvet. Keresztes mindvégig azt hangsúlyozza, hogy az erza és a moksa közötti különbségek áthidalhatók, és hogy a két irodalmi nyelvet központi utasításra hozták létre. Az egész fejezet a szerző szubjektív elképzeléseit mutatja be, olyan kijelentésekkel például, hogy a moksa és az erza nyelvváltozatban jelentkező s ~ c megfelelésből adódó különbség nem okoz megértési zavarokat a másik változat beszélői számára. Véleményem szerint ahhoz, hogy ilyen típusú kijelentéseket tehessünk, végezni kellene egy széleskörű kutatást a mordvin beszélők között, amely megmutathatná, milyen nyelvi szinteken okozhat gondot a másik csoport nyelvhasználatának megértése, és egyáltalán milyen arányban vannak, akik közös irodalmi nyelvet szeretnének. Ez a fejezet kifejezetten azon erza és moksa nyelvészek számára hasznos, akik törekednek a közös irodalmi nyelv kialakítására. A szerző ugyanakkor magyar párhuzamok alkalmazásával a magyar olvasók számára is átláthatóbbá teszi a kérdést és az általa felkínált megoldásokat. Keresztes csak egy rövid bekezdés erejéig tér ki arra a problémára, hogy a mordvinok száma rohamosan csökken, és a városiasodás az eloroszosodást hozza magával. Az egységes irodalmi nyelv kialakításának, iskolai oktatásban való bevezetésének számos akadálya merülhet fel, hiszen napjainkban éppen a kisebbségi nyelvek oktatásának visszaszorítását figyelhetjük meg, illetve a diaszpóraközösségek esetében például az is problémát jelent, hogy anyanyelvváltozatuk a sztenderdtől nagymértékben különbözik. Felmerül az a kérdés, hogy egy közös irodalmi nyelv kialakítása nem csak azt eredményezné-e, hogy erősödne az eloroszosodási folyamat, mivel a beszélőknek erőfeszítéseket kellene tenniük, hogy a közös irodalmi nyelvet megértsék. Egy ilyen lépést mindenképpen egy széleskörű helyzetfelmérő kutatásnak kellene megelőznie. Hiányolom ebből a fejezetből az orosz nyelv hatásainak ismertetését, valamint a nyelvi purizmus eredményeképpen kialakuló tendenciák bemutatását, illetve egy áttekintést arról, hogy mely tényezők erősítik a mordvin közösségben a nyelvváltási folyamatokat. 8. Az értekező fejezetek után egy epilógus, a bibliográfia, a betűk hangértékének leírása és a rövidítések feloldása következik. Az epilógusban a szerző személyes hangon biztatja a következő generációt a még megoldatlan problémákkal kapcsolatos kérdések kutatására és a korábbi leírások újragondolására. A felhasznált irodalmak részletes jegyzéke jó kiindulópontot adhat a mordvin nyelvváltozatok kutatói számára. A kötetet A betűk hangértéke című rész egészíti ki, amely a fonetikában, fonológiában kevésbé jártas olvasó számára mindenképpen elősegíti a hangtani fejezetek megértését. A rövidítések feloldása című részben pedig többek között a
