Nyelvtudományi Közlemények 108. kötet (2012)
Szemle, ismertetések - Keresztes László: Bevezetés a mordvin nyelvészetbe (Introduction to Mordvin linguistics) (Janurik Boglárka) 504
Szemle, ismertetések 507 A névszói esetek leíró szempontú ismertetéséből hiányzik a két marginális eset (comitativus és temporalis) bemutatása, a történeti részben is csak az esetragjaikat említi a szerző, hiányoznak a megértést elősegítő gyakorlati példák. Érdemes lett volna minden egyes nyelvtani jelenség ismertetéséhez példákat megadni. Többek között a melléknevek egyeztetéséről írtakat is könnyebb lenne megérteni néhány példamondat beiktatásával. (Például mit érthetünk az alatt, hogy a melléknévnek „ritkán jelzői szerepben is van többes nominativusi alakja”?-73. oldal). A mondattani fejezetben (7.) részletesen, példákkal illusztrálva mutatja be a szerző a jelzős és névszói állítmányt tartalmazó szerkezetekben jelentkező egyeztetést, ezeket a példákat itt is fel lehetett volna sorolni, illetve érdemes lett volna utalni arra, hogy a 95. és 104-105. oldalon megtalálhatjuk a jelenség részletes magyarázatát. A tipológia iránt érdeklődő olvasók számára a határozott és a predikatív ragozás ismertetése hasznos információkkal szolgál. Mivel a szerző korábbi kutatásai során behatóan foglalkozott a mordvin határozott ragozással, ennek a kérdésnek mind a történeti, mind a szinkrón oldalát részletesen megvizsgálja; megismerjük a mordvin determinativ paradigma kiépülésének fázisait. Az igeneves szerkezetek bemutatása vezet át a mondattani fejezethez. 5. A Mondattan: a szintagmák és a szintaxis című fejezetben a szintagmák felépítését ismerhetjük meg, itt szerepel a 4. fejezetben ismertetett névszói esetek funkcióinak részletes leírása is. Az egyszerű mondat részeinek bemutatása során a szerző az alanyra és az állítmányra tér ki bővebben, kétfajta megközelítésmódot alkalmaz egyszerre (a mondatrészeket mondatbeli funkciójuk és tematikus szerepük alapján vizsgálja). Nem világos azonban, hogy a tematikus szerepek közül miért csak az ágenset tárgyalja. A szintaktikai viszonyok közül az egyeztetést és a szórendet, valamint az igeneves szerkezeteket tekinti át. A történeti szempont itt teljesen elmarad, az összetett mondatok esetében pusztán a kötőszók eredetére tér ki a szerző. 6. A hatodik fejezetben Keresztes a szókincs rétegződését és eredetét ismerteti. A mordvin, erza és moksa népnevek etimológiájának megtárgyalása után a szókincs egyes rétegeinek részletes bemutatása következik. Az ősi szókészlet elemei táblázatosán szerepelnek, megjelölve, ha egy adott szó esetében jövevényszóról beszélhetünk. Az uráli, finnugor, finn-permi, finn-volgai és volgai eredetű szavakat listázza a szerző. A volgai kori szavakkal kapcsolatban felveti, hogy jövevényszavakról vagy finnugor kori szavakról van szó, mivel mindössze két tucat olyan szót találhatunk, amely csak a mariban és a mordvinban található meg, Keresztes ezért teljesen elveti a volgai alapnyelv lehetőségét.
