Nyelvtudományi Közlemények 108. kötet (2012)
Tanulmányok - Kontra Miklós: Mai magyar nyelvi változások (látszólagos- és valóságosidő-vizsgálatok) (Ongoing changes in present-day Hungarian (studies in apparent and real time)) 357
358 Kontra Miklós Ebben a cikkben jelenlegi kutatásaimból adok egy mustrát, olyan kutatásokról szólok, amelyek folyamatban levő magyar nyelvi változásokkal kapcsolatosak. Vizsgálataim elméleti alapja Weinreich, Labov és Herzog 1968 és Labov 1974 azon tétele, hogy a jelenbeli vizsgálatok a múltbeli változásokat is magyarázhatják. Velük szinte egyidőben Fónagy Iván (1966: 130) ezt a következőképp fogalmazta meg: „A jelenben megfigyelhető mozgás, a váltakozás pedig az időben lefolyó változás vetülete.” Egy egyszerű példával illusztrálva, a váltakozás és változás vizsgálójának olyan kérdésekkel kell megbirkóznia, hogy például változás jele-e az, ha valaki (l)-et és (2)-t is mond, vagy ha az egyik ember az egyik, a másik a másik szerkezetet használja. Másképp mondva: folyamatban levő változás zajlik a számbeli egyeztetésben? (1) Az olyan hatásköröket, amit a kezébe<n> kellett volna, hogy tartson [...] (2) Mert<t> az ismeretanyag, amit leadnak vagy le kellene adni [...] (A példákat a BUSZI-2 korpusz B7103ELL2 jelű interjújának átiratából vettem.) Az adatok A bemutatandó adatokat három forrásból merítem:- a Magyar Nemzeti Szociolingvisztikai Vizsgálat (MNSZV) 1988-ban gyűjtött országos reprezentatív adataiból (N=832), ebben a vizsgálatban Angelusz Róberttel, Pléh Csabával, Tardos Róberttel és Terestyéni Tamással dolgoztam együtt, lásd Kontra szerk. 2003;- A magyar nyelv a Kárpát-medencében a XX. század végén című kutatásból, ennek adatgyűjtése 1996-97-ben 7 országban folyt kvóta mintával (N=846), kutatótársaim voltak Lanstyák István, Csernicskó István, Péntek János, Szilágyi N. Sándor, Göncz Lajos, Vörös Ottó és Szépfalusi István, lásd többek között Kontra 2012;- a Nézetek-B2 vizsgálatból, ez az MNSZV budapesti megismétlése volt, 2005- ben zajlott (N=200), kutatótársaim Angelusz Róbert és Tardos Róbert voltak, lásd Kontra 2009. Ez a vizsgálat lehetővé teszi, hogy a budapesti nyelvközösség vonatkozásában ne csak látszólagosidő-vizsgálatok alapján tegyünk megállapításokat arról, hogy mi változik s mi nem, hanem egy valóságosidő-vizsgálat alapján is, ugyanis 1988-ban 163, és 17 évvel később, 2005-ben 200 fővárosi adatközlőtől gyűjtöttünk adatokat, az összehasonlíthatóság kívánalmainak maximális figyelembevételével. A kulcsfogalmak A címben is szereplő két kulcsfogalmat Trudgill (1992/1997: 47, 88) a következőképp határozta meg:
