Nyelvtudományi Közlemények 108. kötet (2012)
Tanulmányok - Honti László: Adalék az U/FU/Ug alapnyelvi *3m3 és *C(3)m3 szekvenciáknak és magyar képviseleteiknek viszonyához (On the relation between PU/PFU/PUg *3m3 and *3m3 and their Hungarian reflexes) 7
16 HoNTi László Nincs magyar képviselet. 37. FW *сИз-тз ’Eckzahn (von Raubtieren)’ > lp. cälam, mord. eitern-, selan(UEW 2: 613-614). 4. *l’m Nincs magyar képviselet. 38. FU *киГта ’Stelle über od. neben den Augen’ > fi. kulma, é. kulm, ?lp. gul'bme, osztj. kul’dm (UEW 1: 201); az SSA (1: 43 1) és az EES (190) a lapp szó nélkül közli a rokon nyelvi adatokat; E. Itkonen (1954: 167, 300) szerint a fi. kulma megfelelője a zürj. kim\ sin-kim ~ kimes, kim is \ Lytkin (1957: 77) a zürj. kun: kun-va ’щёлок; mosólúg’ szót egyeztette a finn szóval, de a zűrjén etimológiai szótárban már nem szerepel; a KESK (151) a következő szavakat is idevonja: zürj. kimgs ’лоб, чело’, votj. kimes ’ua.’ < őspermi *kümes ’ua.’, a zürj. tő: kim: sin-kim ’бровь’ ~ ma. hom-lok, a votj. kimes és a zürj. kim: sin-kim ~ kimes, kimis szókat 1. az U *kuma ’gebeugte, umgestürzte Lage’ (1. itt а 16. szócikk) alatt. FP *kulma > fi. kulma ~ votj. kymes ~ zürj. kym (Sammallahti 1988: 552). 39. FP *pelme (*pel’me) ’Schmutz’ > ?fi. pelme, pelmua-, ?[votj. pen-, (penm-), penmal-, ?zürj. pejim, pónm\, onomatopoetikus, nyilván ezért bizonytalan (UEW 2: 728); az SSA (2: 333-334) deskriptívnek is minősíti a finnségi (azaz a finn és a karjalai) szavakat, távolabbi rokon nyelvi megfelelőket nem említ. Még vö. Csúcs 2005: 142; Csúcs most valószínűbbnek véli a *pel’me alapalakot, „mivel a depalatalizáció a finnben mindig megtörtént, míg a palatalizáció a permiben szórványos, és inkább i mellett következett be” (levélbeli közlés). 40. U *pil’me ’dunkel; dunkel werden’ > fi. pimeä, é. pime, votj. pel’mit, penmit, pejmit, zürj. pemid, jur. päewd’e, päemce, pewä-, jeny. fei, tvg. faemef (UEW 1: 381-382); az SSA (2: 367) adattára azonos ezzel; az EES (370- 371) idevonta a tavgi /oimdgd ’pimedus; sötétség’ szót is - okkal. U *pilmi- ’olla pimeä’ > Sam. *рә]тә~ FP *pilmi- (Janhunen 1981: 237). U *pilmitä > Sam. *pemetä ~ FU *pilmitä > FP *pilmitä (Sammallahti 1988: 539). Még vö. Csúcs 2005: 142, 150.
