Nyelvtudományi Közlemények 106. kötet (2009)
Tanulmányok - Csúcs Sándor - Molnár Zoltán: Alternatív rekonstruktumok az UEW-ben (Alternative proto-forms in the Uralisches Etymologisches Wörterbuch) 7
Alternatív rekonstruktumok az UEW-ben 11 talán az i allofónja volt,7 azt azonban nem tudjuk meg, hogy milyen környezetben vagy milyen feltételek mellett jelent meg, ezért kétkedve fogadjuk a fenti állítást, és úgy véljük, hogy az ü már az uráli alapnyelvben teljes értékű fonéma volt. Érveink: 1. A legtöbb közbeeső alapnyelvből kimutatható az ü. (Lásd pl. Honti 1982:18, illetve Janhunen 1977: 9.) A mai permi nyelvjárások többségében ugyan nincs ü-féle hang, de az őspermiben volt ú (= gyengén labializált, felső nyelvállású, palatális magánhangzó). Igaz, többnyire nem ez volt a korábbi ü folytatója, hanem az i, mint az u-nak is, de ez is közvetett bizonyíték az előzmény labiális volta mellett (Csúcs 2005: 63). 2. Több mint egy tucat finny ~ magyar ö, ő, ü, ű, о megfelelést mutató szó található anyagunkban. Nagyon valószínűtlen, hogy ezekben a labiális magánhangzó párhuzamos fejlődés eredményeként alakult volna ki, és a megfelelés alapnyelvi nyelvjárási sajátság folytatójának sem tartható. Sokkal egyszerűbb az a feltevés, hogy ezekben az esetekben mindkét nyelvben alap nyelvi ü folytatóival van dolgunk, bár így némileg szaporítjuk az alapnyelvi entitások (fonémák) számát. 3. Két olyan finnugor nyelv van, a lapp és a mordvin, amelyekben semmi nyoma nincs az alapnyelvi ü-nek. Ezekben a feltett ü folytatói az i folytatóival estek egybe, ami teljesen természetes folyamat volt. Vizsgáljunk meg ezek után közelebbről néhány i ~ ü alternációt mutató etimológiát.8 ciklä (cüklä), ciklä (cükl'ä) ’Warze’ U Finn. syylä, syyli (Gen. syylen), syplä, syklä, syhlä ’Warze, Geschwulst, Kropf’ Karj. süblä, süblä, süglä ’syylä, känsä; Warze, Schwiele’ Lapp. 1. N ciwyhle-whl- ’blotch’; Kid. Isiiup, Ko. Not. fséütle’ Warze’; 2. tjäkle Tumor, tuber’; 3. N cikkäläs -ss-, -s- ’blotch’ Mord. E sil'ge, sil'gä, sel'gä, M sil'gä, cil'gä ’Warze, Hautpustel’ Tscher. KB saydl', U В säySl'e ’Warze (KB U B), Schwiele (B)’ Ung. (diai.) súly (sú, suj, sül, súly, sü, sü, süh, süly) ’Skorbut, Scharbock, Feigwarze, Geschwür’ Selk. KeM sila, KeO séta ’syylä; Warze’ A finn és a magyar folytató egyértelműen eredeti ü-re utal, a lapp és a mordvin adatok ebből a szempontból - mint említettük - indifferensek, az idetartozó cseremisz és szelkup szavak pedig nem zárják ki ezt a lehetőséget. kine(-h) (küne(-h)) ’Träne’ U Finn. kyynel (Gen. kyynelen) ’Träne’ Lapp. N ganjäl -dnj-, L kanjai, К (235) T kanl (Gén. kannili) 7 „ü muss - soweit überhaupt in der Grundsprache vorhanden - ein gebundenes Phonem gewesen sein” (UEW X). 8 Terjedelmi okokból az UEW szócikkeinek csak az alapnyelvi és egyeztető részét közöljük: ez utóbbit is jelentős mértékben lerövidítve: elhagytuk a forrásokat, egyes nyelvjárási adatokat, valamint általában a kihalt szamojéd nyelvek adatait.
