Nyelvtudományi Közlemények 105. kötet (2008)

Tanulmányok - Mus Nikolett: Tagadás a tundrai nyenyec nyelvben (Negation in Tundra Nenets) 7

Vizsgáljuk meg a fenti két mondatot! (61a) mutatja a tipikus szintaktikai szórendet, míg (61b)-ben szórendi változás következik be. A két mondatban szereplő összetevők szintaktikai funkciója ugyanaz. Mi az oka mégis a szórendi változásnak? Úgy vélem, hogy a vastagon szedett összetevő a (61b) mondatban hangsúlyos szerepűvé válik, így ige előtti pozícióba mozog. Meg kell azonban jegyeznem, hogy a szórendi változás oka éppúgy lehet az is, hogy a mondat alanya (61b)-ben topik szerepűvé válik, s így már mint ismert és a diskurzusból kikövetkeztethető elem kimozdul mondatkezdő pozícióba, amely a tundrái nyenyec nyelvben a topik szerepű összetevő tipikus szerkezeti helye. Ezt a kérdést azonban pillanatnyilag nem lehet megválaszolni, mivel túl kevés példa áll rendelkezésre. 5. Összefoglalás Dolgozatomban a tundrái nyenyec nyelv tagadó szerkezeteit és a tagadásra alkalmas nyelvi elemek viselkedését vizsgáltam. A témával foglalkozó szakirodalom alapján a nyelvben tipikusan igék fejeznek ki tagadást. Ennek cáfolatául bemutattam, hogy a nyelvben léteznek más elemek is az igéken kívül, melyek tagadásra alkalmasak (partikulak), s amelyekről a szakirodalom nem tesz említést. A nyelv lehetséges tagadó szerkezetei két csoportra oszthatók aszerint, hogy szintaktikai (tagadó segédigékkel történő) vagy szemantikai (tagadó igékkel kifejezett) tagadásról beszélünk. Láthattuk, hogy a két csoport elkülönítése során megalkotott szabályok sokszor esetlegesek, s az egyes tagadó elemek kategoriális besorolása problematikus, vagy hiányos, mégis adott néhány tipikus jellemző, mely szemlélteti a különbségeket. A szintaktikai tagadó eszközökre jellemző, hogy: (a) igék és partikulak lehetnek; (b) jelentésük csak a tagadásra korlátozódik (ettől kis mértékben eltér a két modális szintaktikai segédige); (c) mindig valamely más igét tagadnak a mondatban; (d) az általuk tagadott ige mindig kizárólag a szintaktikai tagadás során realizálódó befejezetlen igealakban (CN) szerepel a tagadó szerkezetben; (e) a szintaktikai tagadás során realizálódó szórend: NEGAUX-CN, mely predikátum szigorúan mondatvégi pozícióban áll; (f) a szintaktikai tagadó igék ragozási típusát az általuk tagadott ige határozza meg (kivétel a xdqnya- ige, amely példáim alapján csak szubjektívan ragozható); (g) a szintaktikai tagadás során jellemző egy tipikus toldalékolási szabály, melynek értelmében a tagadó ige csak az inflexiós toldalékokat veszi fel