Nyelvtudományi Közlemények 105. kötet (2008)

Szemle, ismertetések - Ladányi Mária: Magyar nyelv (The Hungarian Language) (főszerk. Kiefer Ferenc) 417

a Pázmány Péter Tudományegyetem, a BME, ill. a Veszprémi Egyetem tanára -34 fejezetben tárgyalja a magyar nyelv leírásával, eredetével, történetével, változataival, használatával, oktatásával stb. kapcsolatos kérdéseket, ill. a magyar nyelvtudomány különböző területeinek eredményeit és alkalmazási lehetőségeit. A könyv az „Akadémiai kézikönyvek" c. sorozatban jelent meg, és az ugyancsak az Akadémiai Kiadónál 2003-ban megjelent nívódíjas „A magyar nyelv kézikönyve" c. kötet jelentősen kibővített és egyben javított változata. A továbbiakban ennek a hatalmas anyagnak a részletekbe menő elemzése helyett a kötet néhány jellegzetességét tekintjük át. (A 2003-as könyv részletes ismertetését 1. H. Tóth 2005.) 2. Tematika A 2003-as kiadás 24 fejezetéhez képest ebben a kötetben (más tagolásban - erről a továbbiakban, a 4. pontban lesz szó) 34 fejezetet találunk, közülük tizenkettő új. Ezek: A nyelvészet és területei (szerző: Nádasdy Ádám), a Szófajok (szerző: Kenései István), a Szemantika (szerzők: Kiefer Ferenc és Gyuris Beáta), a Pragmatika (szerző: Németh T. Enikő), Az uráli nyelvek tipológiai jellemzése (szerző: Bakró-Nagy Marianne), Az újmagyar és az újabb magyar kor (szerző: Laczkó Krisztina), A magyar nyelvtudomány történetének áttekintése a kezdetektől a 20. század elejéig (szerző: Cser András), A beszéd zavarai (szerző: Gósy Mária), A magyarországi siketek közössége és a magyarországi jelnyelv (szerzők: Bartha Csilla, Hattyár Helga és Szabó Mária Helga), a Nyelv és írás (szerző: Nádasdy Ádám), a Szaknyelv (szerző: Kurtán Zsuzsa), valamint az Idegennyelv-tanulás, idegennyelv-oktatás c. fejezet (szerző: Holló Dorottya). Emellett (a korábbihoz képest új szerző, Korompay Klára tollából) teljesen megújult az ómagyar korról szóló fejezet, és (kisebb-nagyobb mértékben) a korábbi fejezetek közül is átírtak néhányat a szerzők. Néhány példa: a „Nyelvtechnológia" c. fejezet (szerzők: Prószéky Gábor, Olaszy Gábor, Váradi Tamás) a NOOJ-program bemutatásával bővült; a „Nyelvtervezés, nyelvpolitika, nyelvmüvelés" c. fejezet korábbi változatának (szerző: Sándor Klára) hangvétele - amelyet H. Tóth (2005) helyenként túlságosan élesnek és polemikusnak tartott, és ezért erőteljesen bírált is - a legvitatottabb részek kihagyásával tompult; bővült és finomodott „A határon túli magyar nyelvváltozatok" c. fejezet is (szerző: Kontra Miklós).5 5 A

továbbiakban az egyes fejezetek szerzőit csak akkor nevezem meg, ha a korábbiakban ezt még nem tettem meg, ill. ha a fejezettel kapcsolatban tartalmi jellegű megjegyzést teszek.