Nyelvtudományi Közlemények 105. kötet (2008)

Vitafórum - Szépe Judit: Rövidzárlat és kisiklások a nyelvi realizáció szintjei között (Huszár Ágnes : A gondolattól a szóig : A beszéd folyamata a nyelvbotlások tükrében) (Short circuit and derailments between the levels oflinguistic realisation) 312

vagyis hogy elolvasnak egy hosszabb-rövidebb szekvenciát, majd azt legépelik, hanem betűről betűre követik a másolandó szöveget. (Ez teszi lehetővé, hogy idegen nyelven is szinte ugyanolyan gyorsan tudjanak írni, mint anyanyelven.) Még ha anyanyelvükön írnak, akkor is eltarthat egy ideig, amíg a betüzésben eljutnak a szófelismerési küszöbig, továbbá az egy betűre való fixálásnál a látás perceptuális területe nem terjed ki több mint jobbra 15, balra pedig Ъ-А karakterre (Eysenck - Keane 1997: 324). Vagyis a hivatásos gépírók másolási tevékenységében a szekvencia mint a tévesztést motiváló kontextus sokkal kisebb mértékben játszhat szerepet, mint az amatőröknél. Például az a csúszhódító alpinisták szervezte hegymászó-iskola 'csúcshódító' hiba, amelyet amatőr gépíró követett el, a hangzó nyelvbotlások szekvenciaszervezési devianciáinak egyik jellegzetes típusát, a prominens pozíció által kiváltott összetevőismétlést mutatja. Az érintett elemek közötti távolság miatt betűnkénti olvasással ez aligha jöhetett volna létre, nem beszélve a több elemű betükapcsolat hatásáról. A fejezet egyik leginkább gondolatébresztő alegysége a kevéssé felderített (nem diszlexiás) félreolvasásokat tárgyalja, amely abban tér el mind a nyelvbotlástól, mind az elírástól, hogy „a percepció zavara" (45). Ezért is igen érdekes megfigyelni, hogy a média professzionális hírolvasóinak tévesztéseiben ugyanazok a devianciamüvelet-típusok mutatkoznak, mint a nyelvbotlásokban, valamint más ép és patologikus tévesztésekben. Nézzünk néhány példát a főbb típusokra: (a) összetevő-homogenizálás: valószínűségszámítások, elméleti területek 'valószínűségszámítás' (morféma nagyságrend), Queen [merid3] College 'Queen Mary College' (szótag nagyságrend), záróértéke körül morog a budapesti értéktőzsde indexe 'mozog' (szegmentum és szótag nagyságrend), torok... törökországi 'törökországi', a Voyager űrszonda 'űrszonda' (fonológiai megkülönböztető jegy nagyságrend); (b) összetevő-átrendezés: krézigánát 'kézigránát' (szótagszerkezet nagyságrend) Alamabá..., Alabamában 'Alabamában' (fonológiai megkülönböztető jegy nagyságrend); (c) tagolási határ megerősítése: a fők téma Szaddam Husszein elfogása 'fő' (források: magyarországi, nem kereskedelmi rádió- és televízió-csatornák). Mindez arra enged következtetni, hogy számos produkciós és percepciós (nem szemantikai) tévesztés ugyanazokra, de legalábbis hasonló alapelvű müveletekre vezethető vissza. 3. „A téma kutatásának története" című fejezet (46-69) a 19. századtól napjainkig tekinti át a nyelvbotlás kutatásának történetét. Külön, részletes alfejezetet szentel a mai koncepciókat is megalapozó kognitív előzményeknek, a beszédprodukció kognitív szemléletű kutatásának. Szembesíti a két fő irányzatot, a moduláris és párhuzamos feldolgozású modelleket, valamint bemutat egy más típusú, ún. szociális modellt is. Az első alfejezetekben a szerző részletesen ismerteti az európai nyelvbotláskutatás atyjának tekintett, darwini szemléletű, újgrammatikus Meringer koncep-