Nyelvtudományi Közlemények 105. kötet (2008)

Vitafórum - Szépe Judit: Rövidzárlat és kisiklások a nyelvi realizáció szintjei között (Huszár Ágnes : A gondolattól a szóig : A beszéd folyamata a nyelvbotlások tükrében) (Short circuit and derailments between the levels oflinguistic realisation) 312

jegyekről van szó. A nyelvbotlásos egyén 'edény', tyérd 'térgy (a térd szó nyelvjárási alakja)' vagy az afáziás táffitős 'távfűtés', összponkort 'összkomfort' adatokban az a közös, hogy a tévesztés által érintett szegmentumoknak mindösszesen egy-egy jegye „cserélt helyet" egymással. Ugyanez a folyamat mutatható ki azoknál az ismétléses botlásoknál, amelyeknél a tévesztett szegmentum egyetlen megkülönböztető jegyben tér el ismételt mintától. Ilyen pl. a [...] hogy jól összevessen a Hegedűs Attilával 'összevesszen', vagy a fokhagymás, füstölt 'fokhagymás' alak. Ha kiindulásként elfogadjuk a jegyek érintettségét, a Bergféle osztályozásnak mindjárt nincs szüksége arra a kényelmetlen eljárásra, hogy a Sowdetunion 'Sowietunion' tévesztésben a d-t kontextusban nem szereplő elemnek legyen kénytelen tekinteni (21). Azért nem, mert a d képzéshelye megegyezik - többek között - az összetett szóalak következő lexémájában lévő ugyanolyan szekvenciális és szótagpozícióban helyet foglaló n képzéshelyével. Ez pedig vizsgálataim szerint (Szépe 2006) az egyik leggyakoribb jegyterjedési típus - lehet, hogy nem csak a magyarban. A megkülönböztető jegyek érintettsége cáfolja azt a felfogást is, amely szerint „csak maga a beszédhang fejt ki előfeszítő hatást. [...] Nincs [...] előfeszítő hatása még több jegy előzetes meglétének sem" (17). S bár a beszédhangot alkotó fonetikai jegyekről van szó, valójában megkülönböztető jegyekre kell gondolnunk. Ez a felfogás azt hirdeti, hogy az adott nyelvben minimális párt alkotó szegmentumok egyik tagja nem gyakorol előfeszítő hatást a másikra: „a b-те csak a b gyakorol előfeszítő hatást, a tőle csak egy jegyben, a zöngésségben különböző p már nem (Roelofs 1999)" (17). A következő, saját gyűjtésemből származó magyar példában ez mégis megtörténik: gyűjti az abla... alapanyagot a következő diplomához 'alapanyagot'. A diploma szóalakban megjelenő pl mássalhangzó-kapcsolat zöngétlen p-jének anticipált előfeszítő hatása mutatható ki a zöngés 6-nek az alapanyagot szóalak első szótagi kódájába való betoldásában. A művelet pedig éppen a zöngésség tekintetében eltérő szerkezetismétlést eredményez. Összefoglalva: az, hogy „a szakmai konszenzus a beszédhangot [itt: szegmentumot, fonémát] tekinti a minimális nyelvi egységnek" (17), távolról sem zárja ki, hogy az őket alkotó megkülönböztető jegyek ne lehetnének önállóan érintve a szekvenciaszervezés devianciáiban. Ugyancsak csínján kell bánnunk azzal a - szintén a jegyekkel operáló -elképzeléssel, amely az affrikáták önálló mássalhangzói státusát a nyelvbotlás adatainak független bizonyítékaival kívánja igazolni: „[...] míg más komplex szegmentumok, pl. az sk nyelvbotlásokban helyet cserélhetnek, az affrikáták elemeivel ez soha nem fordul elől (Törkenczy 1994: 288)" (17). Először is, elő-