Nyelvtudományi Közlemények 105. kötet (2008)

Kisebb közlemények - Dékány Éva: A mi Jánossal exkluzív és inkluzív olvasata (On the exclusive and inclusive interpretations of mi Jánossal lit. 'we with John') 298

с. (?) Láttam őket a feleségével. Az adott nyelvtől függően a predikátum megválasztása szintén befolyásolhatja a mondat elfogadhatóságát. Ha egy nyelvben megvan a csak két emberes olvasat lehetősége, akkor a mozgást vagy valamilyen kölcsönös tevékenységet kifejező igék mindig együttjárhatnak ezzel az értelmezéssel. A állapotot kifejező, kötelezően disztributív predikátumok azonban bizonyos nyelvekben, így például a hausában, blokkolják az inkluzív olvasatot. A magyarban ugyan a kötelezően disztributív predikátumok együtt járhatnak a csak két emberes olvasattal, de a mozgást kifejező vagy reciprok predikátumoknál kevésbé természetesek. (20) a. ? Jánossal magasak vagyunk. b. Mi Jánossal utáljuk a sárgarépa-főzeléket. Végül érdemes megemlíteni, hogy Schwartz szerint a magyar nem engedi meg az inkluzív olvasatot abban az esetben, ha a névmás többes szám első személyü, a társhatározó pedig egyes szám második személyü. Az adatok azonban ellentmondanak ennek a megállapításnak: (21a) éppen olyan jólformált, mint (21b). (21) a. (*Mi) veled mindig jókat sétáltunk, b. Vele sosem sétáltunk a parton. 4.2 A szerkezet Az inkluzív olvasatban a névmás és a társhatározó közötti szintaktikai viszonynak háromféle elemzése található a szakirodalomban: adjunkció (Schwartz 1988, Aissen 1989, Skrabalova 2003, Ionin és Matushansky 2003), konjunkció (Dyla 1988, Dyla és Feldmann 2003, Vassilieva 2005), illetve komplementáció (Feldmann 2002, Vassilieva és Larson 2005). A csak két emberre vonatkozó olvasatban azonban a társhatározót nemcsak szintaktikai helye, hanem szemantikai szerepe felől is meg lehet közelíteni. William A. Ladusaw már 1989-ben felvetette, hogy a társhatározó a névmás appozitív módosítójaként funkcionál. Figyeljük meg, hogy tulajdonképpen Simonyi is ugyanezt mondja A magyar határozókban, még ha nem is fogalmazza meg ilyen pontosan: „»Mi a társammal itt maradtunk rabságban helyetted« [...] (mintegy: mi ketten, t. i. én a társammal itt maradtunk)" (363). Ebben a fejezetben megmutatom, hogy a magyarban az appozitív elemzéssel szemben sem a konjunkciós, sem a komplementációs, sem az egyszerű adjunk-