Nyelvtudományi Közlemények 105. kötet (2008)
Kisebb közlemények - Forró Orsolya: Vannak-e asszociációs hangváltozások? : A hangváltozás-tipológia kérdése a magyar nyelvtörténeti szakirodalomban (Are there associative sound changes? : The typology of sound changes in the literature on the history of Hungarian) 279
A hangváltozások asszociációsakra és tendenciaszerűekre való felosztása tehát problematikus. Az, hogy a tendenciaszerű változások mindig gyakoriak, az asszociációsaknál pedig mindig találunk olyan környezetet, amely fonetikailag motivál egy változást, természetesen nem tekinthető valódi szembenállásnak, hiszen nincs olyan tulajdonság, amelyiknek értéke egyik esetben mindig +, másik esetben mindig - lenne. Számtalan ilyen ál-szembenállást létrehozhatunk, ezeknek azonban nincs értelmük. Valódi szembenállás van például a helyzetfüggő-helyzetfüggetlen (környezet szerepe mindig + vagy -) és szabályos-szórványos (+ vagy - gyakori) változások között (1. 4.); a tendenciaszerűek és asszociációsak között azonban nincs ilyen. 2. Az asszociációs és a helyzeti változások A Benkő (1957: 12)8 és Bárczi (1967) által vázolt hangváltozás-tipológiákban nem az imént kritizált asszociációs-tendenciaszerű szembenállás jelenik meg: az asszociációs változások ellenpólusát a helyzeti változások alkotják. A két kategória pedig a függő vagy kombinatorikus változások alcsoportjait képezi, amely afüggetlen vagy spontán változásokkal áll szemben, tehát: Fuggó változás Független változás A két kategória kapcsolatát illetően Benkő megjegyzi: „az asszociatív és a helyzeti változások elkülönítése persze nem lehet merev, mivel e két változástípus több ponton érintkezik egymással"; zárójelben Bárczi is utal ilyesmire: „persze e [helyzeti] változás előidézésében a környező magánhangzók asszociatív, zöngésitő hatásának is része van" (99). Azt kell tehát megvizsgálnunk, hogy a két kategória egyértelmű szétválasztásának lehetetlensége a jelenségek komplexitásából fakad, vagy inkább abból, hogy - a tendenciaszerű-asszo-8 Benkő csak futólag, néhány sor erejéig foglalkozik a kérdéssel: csak a függő változásokat, azon belül pedig a helyzetieket és az asszociatívakat határozza meg röviden, Bárczihoz nagyon hasonlóan.
