Nyelvtudományi Közlemények 105. kötet (2008)

Tanulmányok - Surányi Balázs: Határozóosztályok és mondattartományok (Adverb classes and sentence domains) 163

(25) Középső Határozók fókusz alatt: a. KÉT EMBERT hívtam szándékosan félre. b. HETVEN POLITIKUST választottak megint be az Országházba. c. Pontosan KÉT helyre hívták már meg. (26) Felső Határozók fókusz alatt: a. *Pontosan NÉGY jelöltet juttattak állítólag a bizottságba. „Pontosan négy jelöltre igaz, hogy állítólag a bizottságba juttatták őket." b. *CSAK SZÁZ JELÖLTET választanak be szerencsére az Országházba. „Csak száz jelöltre igaz, hogy szerencsére beválasztják az Országházba." A fenti példák tanúsága szerint a Középső Határozók értelmezhetők fókusz alatt is, míg a Felső Határozók nem. A fenti osztályozás és a Cinque-féle határozóhierarchia kapcsolatát illetően érdemes megjegyezni, hogy nem minden a Cinque-hierarchiában ábrázolt határozótípusnak található megfelelője a magyarban. Megfigyelhető továbbá, hogy egyes adverbiumok a magyarban másként viselkednek, mint azok a határozók, melyek első látásra nekik megfelelnek a Cinque által felállított topológiában. Ilyen például a hamarosan, mely a magyarban a Felső Határozóosztályba tartozik (vö. a soon-nal, mely az angolban az Alsó Határozóosztály tagja). 3.3. Empirikus általánosítások Az előző alrész eredményei alapján a következő empirikus általánosítás körvonalazódik a határozók preverbális mezőbeli hierarchikus eloszlásáról (vö. (18) és (21)): (27) Ha egy adott H határozó állhat a magyar mondat preverbális mezőjének egy adott P hierarchikus pozíciójában, akkor H állhat a preverbális mező minden P-nél hierarchikusan alacsonyabb pozíciójában is. (27) kétségkívül egyszerű, s ennyiben vonzónak tűnő általánosítás. Bár helytálló, a lineáris szempontnak tulajdoníthatóan sajnos nem fedi le az összes eddig tárgyalt tényt. Köszönhetően annak, hogy Fókusz jelenlétében az ige az Igemódosító fölé, s így lineárisan az elé emelkedik, nem tartalmazza, hogy egy