Nyelvtudományi Közlemények 105. kötet (2008)
Tanulmányok - Surányi Balázs: Határozóosztályok és mondattartományok (Adverb classes and sentence domains) 163
beszélők számára is feljavul. A (19)-ben szereplő határozófajták egybeesnek Cinque (1999) határozóhierarchiájának legfelső határozóival (ennek összefoglalását lásd az 5. lábjegyzetben; a zárójelben szereplő címkék többnyire Cinque saját jelölését követik).11 A Cinque-féle hierarchiában a Felső Határozóosztálynál lejjebb lévő - de még nem alacsony helyzetű - határozók (nem-kontrasztív) topik felett nem állhatnak, a Topik és Kvantor mező között azonban igen: (20) Középső Határozóosztály a. Jánost feltétlenül én is meghívom. (modális) b. Jánost megint mindenki meghívta. (ismétlődés) c. Jánost gyakran mindenki meghívja. (gyakoriság) d. Én szándékosan minden ünnepségtől távol maradok. (volíció) e. О gyorsan mindenkit megnyugtatott. (celeratív I.) f. Jánost már minden ünnepségre meghívták. (előidejűség)12 g. Őt még mindig mindenhova meghívják. (folyamatosság) h. Ő mindjárt mindent idehoz. (proximatív) Nevezzük ezeket a határozókat együttesen „Középső Határozóosztály"-nak. Ezekről a következő három általánosítás tehető, melyeket rendre (22a), (22b) és (22c) példáz. (21) Ha egy határozó megjelenhet a Topik és Kvantor közötti mezőben, akkor a. megjelenhet a Kvantor mezőn belül (két kvantorkifejezés között), b. megjelenhet a Kvantor és a Fókuszos Predikátum között, c. megjelenhet a Kvantor és a Neutrális Predikátum között. Mivel dolgozatomban nem célom a határozók osztályának teljességre törekvő tárgyalása, sem e Felső Határozók, sem az alábbiakban következő határozócsoportok elemeinek felsorolása messze nem kimerítő. Szintén nem tárgyalom a vonzatként funkcionáló határozókat, illetve a kifejezetten másodlagos predikátum szerepű határozókat (mint pl. az eredményhatározók, és az állapothatározók különféle fajtái), melyek jellemzően az Igemódosító pozíciójában jelennek meg (a magyar másodlagos predikátumok szintaxisának egyes aspektusairól lásd Surányi [megj. előtt a]). 12 A már tagadott igealak esetén nem előidejüséget fejez ki, hanem egy referenciaidőhöz képest jövő idő időhatározójaként funkcionál. Ebben a jelentésében egyes beszélők Felső Határozóként használják: (i) %Már János nem jön ma el. (ii) %A hátralévő időben már az elnököt nem mondathatták le.