Nyelvtudományi Közlemények 105. kötet (2008)

Tanulmányok - Kántor Gergely: Komparatív korrelatív szerkezetek a magyarban (Comparative correlative structures in Hungarian) 134

(76) *Péter is MINÉL GYORSABB választott ki autót, annál jobb eredményt ért el. (77) *Péter is MINÉL választott ki gyorsabb autót, annál jobb eredményt ért el. A predikatív eseteket meglehetősen nehéz tesztelni, hiszen a létigéhez ezekben a példákban nem tartozik igekötő; ehelyett itt olyan igék segíthetnek, melyek létigei predikátumot szelektálnak vonzatképpen; ilyen például az akar. Vizsgáljuk meg az alábbi példákat: (78) *Minél gyorsabb Péter is akart lenni, annál rosszabb eredményt ért el. (79) *Péter is akart lenni minél gyorsabb, annál rosszabb eredményt ért el. (80) *Péter is akart minél gyorsabb lenni, annál rosszabb eredményt ért el. (81) Péter is minél gyorsabb akart lenni, annál rosszabb eredményt ért el. A fenti példák alapján a minél-t tartalmazó hasonlító összetevő nem kerülhet specDistP elé és nem maradhat az ige mögött, hanem a véges ige előtti fókuszpozícióba mozog. A kérdés az, hogy ez a mozgatás általánosítható-e azokra az esetekre, amikor a hasonlító szerkezet melléknév helyett határozót tartalmaz. Pozitív értelmű határozó esetén a hasonlító összetevő maradhat az eredeti helyén, azaz a predikátumhoz adjungálva, és így az igekötő-ige sorrend neutrális marad, azonban opcionálisan fókuszálódhat is (É. Kiss 2006): (82) Péter is minél gyorsabban beér/ér be a célba, annál boldogabb lesz a felesége. Ezzel ellentétben a negatív értelmű határozót tartalmazó hasonlító összetevő kötelezően fókuszálódik (E. Kiss 2006): (83) Péter is minél lassabban ér be/*beér a célba, annál csalódottabb lesz a felesége. Összegezve elmondható, hogy a szimmetrikus mintájú hasonlító korrelatív mellékmondat korrelatív névmást tartalmazó összetevője a pozitív értelmű határozó esetét kivéve fókuszpozícióba mozog. Ezt a mozgatást negatív értelmű határozó esetén ennek az inherens fókuszjegye váltja ki, azonban mellékneves hasonlító összetevő esetén kérdéses, hogy a jegy mihez kapcsolódik; elképzelhető, hogy az a- nélküli vonatkozó névmás gyakorlatilag kérdő névmásnak is minősülhetne, azonban ezt a feltételezést gyengíthetné, hogy pozitív értelmű határozót tartalmazó hasonlító összetevőnél a kérdő névmás fókuszjegye csak opcionálisan ellenőrződne le, hiszen itt a mozgatás nem kötelező.