Nyelvtudományi Közlemények 105. kötet (2008)

Tanulmányok - Kántor Gergely: Komparatív korrelatív szerkezetek a magyarban (Comparative correlative structures in Hungarian) 134

(1) Minél gyorsabban hajtok, annál korábban érek le Szegedre, szimmetrikus (2) Amennyivel gyorsabb a Suzuki, annyival több benzint eszik, aszimmetrikus A két típus elnevezése onnan származik, hogy az olaszban és a spanyolban a szimmetrikus mintájú konstrukciókban az igemód és az operátormozgatások tekintetében a két mondat szimmetrikus tulajdonságokkal rendelkezik, míg az aszimmetrikus mintájú konstrukciókról ez nem mondható el (Abeille et al. 2006: 7ff.). A magyarban a szimmetria szerinti különbség a következő példákban érhető tetten: (3) Fontos, hogy minél több könyved legyen/van, annál többet tudj/ *tudsz. (4) Fontos, hogy amennyivel több könyved *legyen/van, annyival többet tudj/*tudsz. A (3)-as példában látható, hogy a főmondati állítmány (fontos) a mellékmondatban - amely den Dikken (2005: 510) alapján a korrelativ szerkezet tőmondatának minősül - felszólító mód használatát követeli meg {tudj), azonban a (minél-lél kezdődő, a korrelativ főmondatba ágyazott) korrelatív mellékmondat úgyszintén „örökölheti" a felszólító módot (legyen/van), így a két mellékmondat igemód tekintetében szimmetrikus viselkedést mutat. Ezzel szemben a (4)-es példában, az aszimmetrikus konstrukcióban az (amennyivel kezdődő) korrelatív mellékmondat igéje mindenképpen kijelentő módban áll, azaz a korrelatív főmondat igemódja nem öröklődik a korrelatív mellékmondat állítmányára. Ezek alapján helyesnek tartható, ha a szimmetrikus és aszimmetrikus terminus technicusokat a magyar komparatív korrelatív szerkezetekre is alkalmazzuk. A hasonlító korrelatív szerkezetek szintaktikai strukturális keretét, mivel tipikusan valamilyen dimenziós predikátumot (melléknevet vagy határozót) tartalmaznak, a fokos kifejezés (degree phrase, DegP; Corver 1990: 34, Abney 1987 alapján) adja. Ennek megfelelően az elemzést megelőzően röviden áttekintem az alkalmazott generatív mondattani eszközöket és a fokos kifejezésről szóló fontos tudnivalókat. A tanulmányban az alkalmazott generatív mondattani eszközök bemutatását és a fokos kifejezések általános tulajdonságait követően szeretném sorra venni az adatokat, és megvizsgálni, milyen elemek és azok milyen variációi jelenhetnek meg a hasonlító korrelatív szerkezetekben; ezt követően pedig két kérdéskörre szorítanám a kutatás irányát: egyrészt hol generálódnak a szerkezeteket bevezető operátorok (minél-annál, amennyi(relvel)-annyi(ralval)), miért