Nyelvtudományi Közlemények 105. kötet (2008)
Tanulmányok - Varga László: A stilizált eső hanglejtés az újabb kutatások tükrében (Stylised falling intonation in the light ofrecent research) 104
(43) a. H*! H-0% b. H* ! H-0% с. H* !H-0% d. H*! H-0% V \\ V Iv. v 'Ma-ri! 'Mari-ann! 'Bodoriné! Zsolt! 3.4. A megnyilatkozás belsejében lévő magyar stilizált eső dallamok kérdése Láttuk, hogy a megnyilatkozás (és így az intonációs frázis) utolsó SE-jét a (42b) módjára kell elemezni. De mi legyen a megnyilatkozás belsejében lévő SE-kkel? A megnyilatkozás belsejében lévő SE-k státusa és ábrázolása attól függ, hogy milyen kritériumokat tartunk meghatározónak a magyar intonációs frázis végén. A minimális kritérium egy ún. teminális kontúr jelenléte. Ez egy olyan visszatérő beszéddallam, amely képes egy megnyilatkozás utolsó főhangsúlyos szótagján kezdődni és onnan a megnyilatkozás végéig tartani. Valahányszor terminális kontúrra bukkanunk, a kontúr vége egy intonációs frázis végével azonosítható, függetlenül attól, hogy van-e utána szünet. Ez a nézet egyetlen kivételt ismer el, éspedig a féleső dallammal kapcsolatban (Varga 2002: 55-56). A féleső dallam csak akkor minősül terminális kontúrnak, ha valódi vagy potenciális szünet követi, egyébként nem terminális (1. fentebb a (40b) és (41) példákban a Bodoriné szakasz reprezentációját.) Egy gazdagabb kritériumkészlet azonban nemcsak terminális kontúr jelenlétét követeli meg, hanem azt is, hogy valóságos vagy potenciális szünet álljon a terminális kontúr után. E különbségnek megfelelően a magyar megnyilatkozás belsejében lévő SE-k kétféleképpen közelíthetők meg. Az első megközelítés szerint, mivel az SE képes arra, hogy a megnyilatkozás utolsó dallama legyen, tehát terminális kontúr, ezért az SE vége egyúttal mindig egy intonációs frázis vége is, akkor is, ha egy megnyilatkozás belsejében lévő SE-ről van szó. Az a tény, hogy a megnyilatkozás belsejében lévő SE után nem állhat szünet, irreleváns. Mivel e felfogás szerint minden SE vége egy intonációs frázis vége is, az SE reprezentációja minden esetben a (42b) lesz. E vélemény szerint azt a megnyúlást és szünetet, amelyet a megnyilatkozás végén álló SE esetében tapasztalhatunk, a megnyilatkozás belseji helyzet letiltja, és így azok csak a megnyilatkozás végén realizálhatók. A (26) több SE-t tartalmazó meg-nyilatkozásai eszerint a (44) módjára elemezendők. (44) a. H* ! H-0% H* ! H-0% b. H* ! H-0% H* ! H-0% H* !H-0% Kész a 'vacsora! 'Indulunk 'vissza az 'iskolába! Mind a (44a), mind a (44b) egy-egy megnyilatkozást tartalmaz, mindegyik megnyilatkozás több intonációs frázisból áll, és mindegyik intonációs frázis egy
