Nyelvtudományi Közlemények 103. kötet (2006)
Tanulmányok - Agyagási Klára - Bereczki Gábor: Mutatvány a készülő cseremisz etimológiai szótárból [Sample from the Cheremis Etymological Dictionary in progress] 26
jövevényszavainak szakszerű feldolgozását pedig Róna-Tas András tollából olvashatta volna, vö. Róna-Tas 1982. De legbosszantóbb a kronológiai dimenzió teljes figyelmen kívül hagyása, mely az egész kötetet végigkíséri, bármilyen szókészleti rétegről is legyen szó. így aztán a következő fejezetben hiába szól a különböző török nyelvekből származó szavak hangtani kritériumok alapján történő elkülönítéséről (39-60), nem tudja levonni a szükséges és kínálkozó következtetéseket az átadó nyelv történeti állapotának és nyelvjárási tagoltságának meghatározására vonatkozóan. A könyv leginkább használható két fejezete a tatár jövevényszavak nyelvföldrajzi jellemzése (67-103), melyben a tatár jövevényszavakat a cseremisz nyelvjárásokban való elterjedtségük alapján csoportosítja a szerző, (ezt az információt Веке Cseremisz nyelvjárási szótára is szolgáltatja), valamint a tatár jövevényszavak művelődéstörténeti megközelítésű, tematikus csoportosítását adja (104-147). Isanbaev munkájának második kötetében (1994) kommentár nélkül, jegyzékszerűén sorolja fel a cseremisz nyelv török jövevényszavait. Adatainak túlnyomó része már korábbról ismert, másrészt kis területeken elterjedt baskíriai tatár kölcsönzéseket tartalmaz, melyeket nem vettünk fel címszójegyzékünkbe. Amennyiben eddig még nem tárgyalt, a cseremiszben szélesebb körben elterjedt kölcsönszót találunk nála, hivatkozunk rá, különben nem. A cseremisz-csuvas lexikális kölcsönhatással kapcsolatban rá kell mutatnunk egy fontos új szempontra. A régebbi kutatók, mint Y. Wichmann, M. Räsänen és sokan mások M. R. Fedotowal bezárólag (vö. Fedotov ESC) a volgai bulgár és a csuvas kapcsolatát az előd és az utód viszonyaként fogták fel (1. Agyagási 2003: 41). Ez az álláspont ma már nem tartható. A volgai bulgár nyelvnek a tatárjárás korára a vokalizmus rendszerszerű különbségei alapján három egyidejűleg létező nyelvjárását lehet elkülöníteni. Ezek a következők: 1. ócsuvas; 2. VBÚ 3. VB2. A csuvas mellett a másik két volgai bulgár nyelvváltozatból is sok szó átkerült a cseremiszbe.3 Itt megint meg kell különböztetni a közvetlen kölcsönzéssel átvett 3 Megjegyzendő, hogy a cseremisz nyelvjárások a volgai bulgár nyelvjárásokból nemcsak jelentős számú jövevényszót vettek át, hanem számos volgai bulgár alaktani elemet is kölcsönöztek, ezek helyét és funkcióját a cseremisz nyelv rendszerében 1. Bereczki 2002. Serebrennikov már 1953-as cikkében felsorolta a mai cseremiszben és csuvasban kimutatható legfontosabb párhuzamos grammatikai jelenségeket, de a bemutatott párhuzamos jelenségek nyelvészeti megítélésében tévedett. A cikke címében „izoglossza-jelenségeknek" nevezett sajátosságokat a cikk végén (1953: 241) „tipológiai egyezéseknek" tartja, minthogy a csuvasban meg nem lévő volgai bulgár nyelvjárási eredetű jelenségeket nem tudja azonosítani. (Nem véletlenül, hiszen a cikk megírásának korában a volgai bulgár nyelv nyelvjárási tagolódásának problematikája még fel sem vetődött.) A „tipológiai egyezések" forrásaként egy azóta kihalt cseremisz nyelvjárást feltételez, melyre rárétegződött valamely, a „kámai-bolgárhoz" vagy a kazárhoz közelálló török nyelv (Serebrennikov 1953: 242), és bekövetkezett a nyelvek keveredése. A keveredésből szerinte győztesen a török nyelv került ki (melyet azonban nem nevez nevén),
