Nyelvtudományi Közlemények 103. kötet (2006)

Tanulmányok - Simoncsics Péter: Karácsony Sándor nyelvészeti nézeteiről és ezek utóéletéről [Sándor Karácsony's views on language and their (almost non-existent) influence on the profession] 106

sarokpont, ahonnan e sort föl kell a poétának építenie, ami az első változatban még így fest: Tisztességes legyen csak órám utolsó. A (ii) korlátozás szerint a cezúra helye a 6. szótag után kell legyen: Tisztességes legyen \ csak órám utolsó A cezúra helye azonban nem csupán mennyiségi (szótagszám) kérdés, valamennyire mindig igazodik a sort alkotó nyelvi matéria szintaktikai-szemantikai szerkezetéhez, ha másként nem, „bújócskát játszik" vele. Ezzel a cezúrával a sor második felének | csak órám utolsó semmi belső kohéziója nem marad, elemeire esik szét. Miért? A rímelésből fakadó inverzió kényszere miatt, aminek folytán állott elő a szintaktikailag-szemantikailag teljesen „normális" | csak utolsó órám félsorból ez a széteső | csak \ órám I utolsó félsor. Az inverzió a félsor két utolsó szavát kitevő »jelzö-jelzett szó« szerkezetet fordította »jelzett szó-jelző« szerkezetté, ami a magyartól teljességgel idegen nyelvi alakulat, és újabb zökkenőt jelent, hogy az inverzió a cezúrától mintegy függetlenül, attól távol következik be, ezzel okozván a félsor széthullását, mert ahogy csak órám vagy órám utolsó szerkezet nincs a magyarban, úgy nincsen értelmes csak órám utolsó szerkezet sem. Ezért lehetett elégedetlen ezzel a megoldással Zrínyi és keresett helyette mást. Az utolsó szó utolsó helyének kényszerétől persze nem szabadulhatott, ami, ha a 'halálom' jelentésű utolsó órám szerkezetet meg akarta tartani, az inverziót is maga után vonta. Olyan „sorrendbe" kellett tehát állítania a szavakat, hogy az utolsó szó - legalább - cezúra előtti helyre, félsor végére kerüljön. A „eredeti" sor tehát ez lenne: Csak légyen utolsó \ órám tisztességes A cezúra ugyan elválasztja a jelzőt a jelzett szótól, de így az egybeeshet az inverzió tengelyével. Az inverzióval így előálló sor első fele, Órám tisztességes \ önmagában is értelmes mondatként értékelhető, míg második fele - a cezúra és a forgatási tengely egybeesésének köszönhetően - egyetlen fordulattal „visszaállítható". Ennek a félsornyi mondatféleségnek | csak légyen utolsó megvan az a prozódiai többlete, hogy a nyomaték nélküli csak-ot követő frázisban, légyen utolsó, fölfedezhetni az Arany óta Zrínyi verselésének jellemzőjéül ismert choriambusi lejtést, amely egy trocheusi és egy jambusi láb egymás mellé állításából áll elő, légyen utol- (tá-ti-ti-tá), s amelyet egy -tá hozzáadásával mint valamely hexameter-sor utolsó két lábát (a daktilust az őt követő spondeussal)