Nyelvtudományi Közlemények 102. kötet (2005)

Tanulmányok - Sipos Mária: Másodlagos egyezések az obi-ugor kori etimológiákban [Secondary correspondences in etymologies dating back to Ob-Ugric] 35

(b) *kVl osztj. Ni kata, Kaz kaÁÍ vog. CdN Tob келпъ, TuraG Ber келбъ, SoO келбе (Altwog.); KU KM КО VS LO So kehp 'Blut' (GOV 252). A két szóegyezés előzményét ugyanabban a hangalakban lehet rekonstruálni. A vogul képzőket feldolgozó monográfia ezt a lexémát nem említi (Riese 2001: 51-52, 103-104). Az osztjákról szóló hasonló munkában a szóban forgó igéből képzett alakoknál egészen más jelentést találunk: 'klar (Wetter); scharf (Auge)' (Sauer 1967: 122). Ami a szemantikai egyeztethetőséget illeti, a 'láthatóvá válik' jelentésből levezethető a képzett szavak 'ami kibukkan, kiserken' —> 'vér' jelentése, amelynek körülírásjellege esetleg tabuval magyarázható, vö. a medveműnyelv számos 'a medve vére' jelentésű szavával, illetve szókapcsolatával (Bakró-Nagy 1979: 27, 29, 32, 43, 44). Az elterjedtséget leegyszerűsítve ábrázolva az alábbi képet kapjuk: az igető fejleményei mindkét nyelv minden nyelvjáráscsoportjában megvannak: 'látszik' + 'láthatóvá válik' É 1 É Ny К 1 D Szurg. VVj T A névszó adatoltságát bemutató ábra egészen más, a viszonylag széles vogul elterjedtséggel szemben az osztj ákból csak az érintkező északi területekről van adatunk: 'vér (vog.: + vörös)' E É Ny к 1 1 D Szurg. vvj 1 T A két etimológia összefüggése úgy képzelhető el, hogy elsősorban vogul területen jött létre a 'vér' jelentésű képzett szó, és ez az északi osztják nyelvjárásokban is kialakult vogul mintára a megfelelő osztják képzővel. Az összekapcsolás problematikus volta abból következik, hogy a vogul és az osztják szavak „mai" jelentései nincsenek összhangban a jelentésváltozás feltételezett menetével. A 'vér' jelentésű származéknak alapul szolgáló jelentés az osztják fejleményekéhez áll ugyanis közelebb ('láthatóvá válik'), nem pedig a vogulokéhoz ('látszik'). A szótárak tanúsága szerint a vogul igék jelentése