Nyelvtudományi Közlemények 102. kötet (2005)

Szemle, ismertetések - Laakso, Johanna: Nyelv és társadalom a rendszerváltáskori Magyarországon (szerk. kontra Miklós) [Miklós Kontra (ed.) : Language and society in Hungary at the Fall of Communism] 312

Nyelv és társadalom a rendszerváltáskori Magyarországon Szerkesztette Kontra Miklós. Osiris Kiadó, Budapest. 2003. 371 o. Az „Osiris Tankönyvek" sorozatban megjelent könyv a magyar nyelv és társadalom viszonyát kívánja vizsgálni középpontba állítva a társadalomnak a nyelvhez való viszonyát, valamint bizonyos nyelvi jelenségek társadalmi megítélését. A könyv túlnyomó részét a „Magyar Nemzeti Szociolingvisztikai Vizsgálat (MNSzV) 1988" gyűjtött anyagának részletes elemzése képezi; ez a rész, úgymint a bevezetés és a „kitekintés" a könyv végén, Kontra Miklós tollából származik. Rajta kívül a 8. fejezetben még négy magyar nyelvész, illetve szociológusjut szóhoz (Pléh Csaba, Terestyéni Tamás és két kisebb cikkel az Angelusz Róbert - Tardos Róbert kutatópáros). „A nyelvészet furcsa tudomány - ritkán veszi szemügyre azt, amit leír: a valóságos nyelvet." A szerző ezzel a Nádasdy Ádámtól vett idézettel mutat rá a bevezető fejezet elején arra, hogy a nyelvészetben mennyire meghatározó szerepetjátszott eddig vagy a normatív, nyelvművelő paradigma (amelynek keretében a nyelvi helyesség vagy helytelenség kérdéseit nem empirikus adatok alapján, hanem a nyelvművelők személyes intuíciója szerint kezelték), vagy a kategorikus nyelvszemlélet, amely a nyelvet egy teoretizált rendszernek látja, kiszakítva társadalmi kontextusából. A nyelvészetet tehát szilárd empirikus alapra kellene helyezni, a tényleges nyelvhasználatból származó adatok segítségével, és „a nyelv" helyett - amely a nyelvészetben gyakran mint önállóan tevékeny élőlény szerepel - inkább a nyelvet használó emberekről beszélni. A 2. fejezetben a szerző a különböző nyelvészeti megközelítéseket részletesen illusztrálja az ún. suksükölés példájával. Látjuk, hogy a generatív szabálymodell segítségével (a tpalatalizáló/törlő szabályok rendezése) a suksükölés elegánsan leírható, azonban amit az elméleti leírás jósolna (aki suksüköl, szukszüköl is - pl. a ragasztjuk helyett a ragasszuk alakot használja - és viszont), az empirikus kutatás alapján nem felel meg a valóságnak. A 3. fejezet a vizsgálat kereteit mutatja be. A MNSzV tervezésében nyilván kulcsszerepet játszott a mintavétel és annak reprezentatív volta Magyarország egész magyar nyelvű felnőtt lakosságára vonatkozóan. A mintavétel szorosan kapcsolódott Angelusz Róbert és Tardos Róbert korábbi szociológiai kutatásaihoz; alapjául ezeknek egy almintája szolgált, összesen 832 adatközlő. Velük -egy szociológiai kutatással kapcsolatban - egy nyelvi kérdőívet is kitöltettek, amely részint nyelvszociológiai (pl.: hol beszélnek szépen vagy csúnyán magyarul?), részint nyelv(helyesség)i feladatokból állt: grammatikalitási ítéletek