Nyelvtudományi Közlemények 102. kötet (2005)

Szemle, ismertetések - Duray Zsuzsa: Kovács Magdolna : Code-Switching and Language Shift... 288

nyelvtől való eltávolodást. A modell feltételezi, hogy a nyelvcserefolyamat az alábbi módokon folyhat le, a következő kódváltástípusokkal a nyelvvesztés irányába haladva: (1) kölcsönzött kódok —> jelöletlen/sima kódok -> jelzett/kiemelt kódok -> transzfer -» jelöletlen nyelvi elemek (2) kölcsönzött kódok -> jelöletlen/sima kódok —» duplán jelölt kódok —> rövid beillesztett megnyilatkozások —> hosszú beillesztett megnyilatkozások —» kevert mátrix. A mátrixnyelvtől való fokozatos eltávolodás nemcsak teljes nyelvcserét eredményez, hanem egyéb következményekkel is járhat. Előfordulhat, hogy a beszélők fenntartják a mátrixnyelvet, vagy pidgin, kreol nyelvet hoznak létre. Ilyen folyamatokat a szerző szerint leginkább olyan nyelven kívüli tényezők indukálnak, mint a nyelvek közötti kapcsolat intenzitása, a beszélők szociolingvisztikai háttere, a kétnyelvűség mértéke, attitűdök stb. Összegzésképpen a szerző megállapítja, hogy az ausztráliai finn és magyar beszélőközösségekben a nyelvcsere folyamata elkezdődött, amelyet a fiatal generációk nyelvi repertoárjában előforduló kódváltások nagy száma is mutat. A rendszeres kódváltás hosszútávú következménye főként nyelven kívüli tényezőktől függ. A 9. fejezet összefoglalja a tanulmányt, amelyet a függelék követ. Itt a szerző a finn és a magyar nyelv morfológiai sajátosságait vázolja fel, különös tekintettel az esetragozásra. A korpuszban előforduló kódváltások fonológiai, morfológiai és szintaktikai kiértékeléséhez a szerző egy kitűnő szoftvert használt, amelynek „ablakait" a könyv utolsó oldalain tanulmányozhatja az olvasó. Örvendetes lett volna megismerkedni az irányított beszélgetés moduljaival és az azokhoz kapcsolódó kérdésekkel. Kovács munkájának érdeme, hogy fontos elméleti kérdéseket tárgyal, rámutat az elméletek közötti összefüggésekre, azok hiányosságaira, és modelljének felépítésével az elméleti kérdések továbbgondolására készteti az olvasót. A korpusz elemzése átfogó, lényegretörő. Továbbfejlesztése számos érdekességet tartogathat. Érdemes lenne tehát az elemzést kibővíteni az AM korpuszra, amelyhez az AF anyag jó alapul szolgálhat. Duray Zsuzsa Irodalom Auer, Peter (1999), From codes witching via language mixing to fused lects: Towards a dynamic typology of bilingual speech. The International Journal of Bilingualism 3/4. Bartha Csilla (1993), Egy amerikai magyar közösség nyelvhasználatának szociolingvisztikai megközelítései. Kandidátusi értekezés. Budapest. Bartha Csilla (1999), A kétnyelvűség alapkérdései. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest.