Nyelvtudományi Közlemények 102. kötet (2005)
Tanulmányok - Maticsák Sándor: Az agglutinációval keletkezett mordvin képzőkről [On Mordvinian derivational suffixes of agglutinative origin] 7
dőcske'), ám a szakirodalom erről alig vesz tudomást. A mordvin szótárak általában csak a 'farok; copf jelentést (illetve az abból levezethető egyéb jelentéseket) közlik,17 s csak néhány műben szerepel mindkét szó.18 A második nehézséget a lexéma minősítése jelenti. A különféle kézikönyvek, grammatikai összefoglalók és iskolai nyelvtankönyvek hol gyűjtőnévi jelentésű képzőnek (pl. Cygankin 1980: 108, 150), hol félképzőnek (pl. Cygankin 1981: 18, 51; Serebrennikov 1967: 66, 70), hol pedig összetételi utótagnak (Cygankin 1983: 72, 98; Kelin 1967: 65) tekintik a vizsgált elemet (bővebben 1. Mészáros cikkében). Jelen dolgozat vizsgálódási tárgyából a 'farok; copf jelentésű szót kizárhatjuk, ugyanis a kafbulo 'bocskor hátulja', urbulo 'mezei zsurló' (szó szerint 'mókusfarok'), ill. cefbulo 'hajfonat', muskopulo 'kenderfonat' (vö. Mészáros 1999-2000: 241) szavak -pulo eleme egyértelműen összetételi utótagnak minősül. Vizsgáljuk meg tehát a pulo 'liget, erdőcske' lexémát tartalmazó szavakat, mennyiben teljesülnek ez esetben a képzővé válás feltételei! Mészáros négy szemantikai alcsoportot különít el: a) 'liget, erdőcske, fás hely': kil'ejbulo 'nyírfaliget' (<kil'ej 'nyírfa'),picepulo 'fenyves' (<pice 'fenyő'), tumopulo 'tölgyes' (< tumo 'tölgy'); b) 'növénnyel benőtt hely': inzejbulo 'málnás' (< inzej 'málna'), sil'd'ejbulo 'zsombékos hely' (< sil'd'ej 'zsombék'), t'iksepulo 'füves hely, tisztás' (< t'ikse 'fű'); c) '-s/-os/-es/-ös hely' (ahol az előtag nem növénynév): latkopulo 'szakadékos hely (< latko 'szakadék'); és d) 'vmilyen állattal benépesült hely': joznepulo 'kígyós hely, kígyófészek' (< jozne 'kígyó'). A felsorolt adatok alapján úgy tűnik, hogy a pulo nem képző, hanem összetételek utótagja. Sem a deszemantizációnak, sem az absztrahálásnak nincs jele, hiszen a vizsgált lexémák konkrét helyeket jelölnek. Az alapszó szemantikai köre jól körülhatárolható: növénynevek (azon belül is elsősorban fanevek), állatnevek, térszínformák megnevezései fordulhatnak elő. Összességében elmondható, hogy az elsősorban az erzából adatolható pulo használati köre és minősítése megegyezik a moksa nal szóéval. D) Az utótag megindult a képzővé válás útján A deszemantizációs folyamat még éppen csak megindult; a vizsgált elem szemantikai ereje nagy, jelentésbeli kapcsolódási szabadsága csekély, az alapszóval való 17 Vö. 'хвост; Schwanz, Schweif; 'коса; Haarflechte, Zopf (der Mädchen)'; 'пасмо; Gebinde, Fitze, Strähne', továbbá 'стержень, рлкоятка; Schaft, Stiel' stb. (MdWb 1833-1834); 'хвост, коса, рлчка, пасма' (ERS 526); 'häntä; palmikko, letti; verkon pohjukka' (MSS 151). 18 Vö. 1. 'häntä; palmikko, letti', 2. 'lehto' (ESS 135); 1. 'farok; hajfonat, copf, varkocs', 2. 'fás hely, liget, erdőcske; vmilyen növénnyel benőtt / állattal benépesült hely' (EMSz 246).
