Nyelvtudományi Közlemények 102. kötet (2005)

Kiss Lajos Emlékülés - Kiss Jenő: Etimológia és nyelvtudomány [Etymology and linguistics] 222

KISS JENŐ Etimológia és nyelvtudomány 1. A címben megjelölt, szerteágazó témakörnek természetesen csupán néhánykérdéséről lehet szó, a rendelkezésre álló idő megszabta rövidséggel, s a szakirodalmi utalásoknak minimálisra korlátozásával. 2. A nyelvről való gondolkodásnak már kezdeti szakaszában ott van a szavak, nevek magyarázatára, eredetüknek a megfejtésére való törekvés. Az első filozófiai fogantatású szófejtőelmélet Platón „Kratülosz, avagy a szavak helyességéről" című dialógusa (Kiss 1976b: 27). A nyelv mai értelemben vett tudományos kutatásának kialakulásában is tudvalévően számottevő szerep jutott az etimológiának, hiszen a történeti összehasonlító nyelvészet elsősorban az etimológia fundamentumára épült. Az összehasonlító nyelvtudomány alapköve August Friedrich Pott „Etymologische Forschungen" című munkája volt. Ettől kezdve alapul az etimológia a hangváltozások szabályosságának a feltételezésén (Robins 1999: 155). Természetes, hogy a történeti nyelvtudományban, amelyben a nyelvi változás a főhős, a mindenkori maihoz viszonyított eredetit, az eredetet vizsgáló etimológiának mindig is kitüntetett szerepe volt. A korábbiakhoz képest nagy mértékben kibővült, differenciálódott és továbbfejlődött nyelvtudományban az etimológia a régi, a hagyományos diszciplínák közé tartozik, e ténynek előnyeivel és hátrányaival. Előnye például az, hogy a professzionális szinten művelt szófejtés - ez az etimológia - tudósnemzedékek sora fáradozásának köszönhetően magas színvonalú (Benkő Loránd írja: „az etimologizálás egyes alapelvei és bizonyos módszerbeli fogásai eléggé régóta időtállóan kialakultak" [1967: 17]), ezért itt hamar kiderül, mi talmi csillogás, mi selejt, s mi igazi teljesítmény. A szerves továbbfejlődés útját járó etimológiáról a nyelvtudományi paradigmaváltások világában az a felszínes benyomás alakulhat ki, hogy lényegében csupán helyben topogás, régi reflexek működtetése. Annál is inkább, mert az etimológiai vizsgálatok tárgyai többnyire szavak, nevek, tehát a nyelvnek azon elemei, amelyek jóval kevésbé strukturáltak, mint például a fonémák tartománya vagy a szintaxis, ily módon pedig a zárt rendszerek lehetővé tette vizsgálati módszerekkel megközelíthetetlenek. (Hadrovics: „Az etimológia eredményei nem formalizáihatók" 1975: 6.) Szóba került az is, hogy a strukturalizmus etimológiaellenes. Kiss Lajossal egyetértve úgy vélem magam is, hogy ez félreértés (Kiss 1976b: 44). Arról van szó ugyanis, hogy az eredet kérdései nem tartoznak a strukturalizmus érdeklő-