Nyelvtudományi Közlemények 102. kötet (2005)
Kiss Lajos Emlékülés - Gercsák Gábor - Klinghammer István: Magyar földrajzi nevek angol nyelvű kiadványokban [Hungarian geographical names in publications in English] 215
szerző angol nyelven írt műve, magyarról angolra fordított tanulmány, amerikai, ausztrál és brit szerzők Magyarországról írt szak- és útikönyvei, ezek térképei és képaláírásai, valamint kézikönyvek és enciklopédiák. De nem kerülte el figyelmünket a legújabb CD-ROM-okon és az interneten megtalálható vagy a hagyományos szótárakban fellelhető nevek angol nyelvű fordítása sem. A feldolgozott források fele 1996 után jelent meg, de a kiadás évének nincs különösebb jelentősége, mert a legfrissebb angol nyelvű magyar névanyag is lényegében ugyanazokat a változatokat használja, amelyek már korábban kialakultak. Gondjaink Az ENSZ földrajzinév-bizottsága ugyan azt ajánlja a világ geográfusainak, térképészeinek, illetve az alkalmazott nyelvészet művelőinek, hogy kerüljük az új exonimák bevezetését, de ezt számos ország - elsősorban közép-európai állam - fenntartással fogadja. A mi elvünk az - összhangban az ENSZ ajánlásával -, hogy a tulajdonnévi elem angol szövegben is minél inkább hű legyen a magyar alakhoz, az utótagot (a topográfiai elem jellegét) pedig az eddigi - bár sokszor ellentmondásos magyar és külföldi - gyakorlat szerint következetesen fordítsuk vagy fejezzük ki angolul. A magyar földrajzinév-használat sokszínűsége, illetve a névváltozatok is nehezítik a rendre törekvést, mert számos esetben a magyar nevezéktan sem egységes, változtak tájneveink, és a szerzők szakmai szemléletüket is megjelenítik a névben. Ezért nem mindegy, mikori kiadású térképpel dolgozik a szerző, a fordító, illetve az sem, hogy ki az eredeti mű írója.5 Meg kell említenünk, hogy bármilyen rendszert is alkotunk a fordítók és szerzők munkájának könnyítésére, fel-Names. Names approved by the US Board on Geographical Names. Defense Mapping Agency, Washington, DC. 1977; The Library Atlas. Georg Philip and Son Ltd., London. 1991; The Picture Atlas of the World. Dorling Kindersley Ltd., London. 1991; Encyclopaedia Britannica. 15th edition, 1992; Geology of Hungary. Gebr. Borntaeger, Berlin - Stuttgart. 1996; Hungary. Lonely Planet Publications, Hawthorn, Vic. 1997; Microsoft Encarta Encyclopaedia 2000 (CD-ROM); Microsoft Encarta Interactive World Atlas 2000 (CD-ROM); Encyclopaedia Britannica 2001 (CD-ROM); http://europa.eu.int/comm/enlargement/hungary, 2003. 5 Néhány példa Faragó Imre: A magyar névhasználat változásai a Kárpát-medencét ábrázoló térképeken c. tanulmányából (Studia Cartologica, 12. kötet, ELTE Eötvös Kiadó, Budapest. 2002). A zárójeles évszám azt mutatja, mikor jelent meg először a névváltozat magyar iskolai térképen: Aggteleki-karszt (1979), Észak-borsodi-karszt (1958), Aggteleki-hegység (1955), Érchegység (1947) - szakmai körökben általában Gömör-Tornai-karszt; Dunántúli-középhegység (1955) -korábbi szakirodalomban Nyugati-középhegység; Dunazug-hegység (1927), Északi-középhegység (1955) - korábban nem volt önálló térképi nevük; Tokaji-hegység (1996), Zempléni-hegység (1958), Sátorhegy (1947), Sátor-hegység (1930-as években) - szakmai körökben elterjedt az Eperjes-Tokaji-hegyvidék; Vilyvitányi-rög (1955)- szakmai körökben gyakran Zempléni-szigethegység.
