Nyelvtudományi Közlemények 102. kötet (2005)

Tanulmányok - Maticsák Sándor: Az agglutinációval keletkezett mordvin képzőkről [On Mordvinian derivational suffixes of agglutinative origin] 7

Véleményem szerint Cygankin elmélete több okból sem állja meg a helyét. Egyrészt eléggé valószínűtlen, hogy a zürjénben és a mordvinban két 'hely' jelentésű szó azonos agglutinációs utat járjon be (a mordvinból nem is tudjuk kimutatni az állítólagos alapszót), másrészt pedig a zürjénben az -in elemű szavak elsősorban a szemantikai mező zártsága miatt nem felelnek meg maradéktalanul a képzővé válás kritériumainak, ezek ma még inkább összetételeknek minősülnek. (Ugyancsak Cygankin magyarázata ellen szól a képzővégi magánhangzó is: az önálló szóból alakult képzők átmennek bizonyos fonetikai átalakuláson, de -a soha nem kapcsolódik hozzájuk.) Valószínűbbnek tartom az orosz nyelv hatását, vö. калина 'kányafa', клещевина 'ricinusbokor', малина 'málna, málnabokor', осина 'rezgő nyárfa'; ивина 'fűzfavessző' (< ива 'fűzfa'), виноградина 'szőlőszem' (< виноград 'szőlő') -növénynevekben, ill. azok képzőjeként; извилина 'kanyarulat' (< извив 'hajlás, kanyarulat'), котловина 'völgykatlan' (< котёл 'katlan, üst'), теснина 'hegyszoros' (< тесный 'szűk, szoros'), трясина 'ingovány' (< тряс- 'ráz') - helyet jelölő szavakban. 4. -maz. Cygankin (1981: 19) két (nyelvjárási) közszó és néhány személynév etimologizálása eredményeképp tekinti a -maz elemet képzőnek, s ennek 'vmihez/vkihez hasonló, vmit birtokló' jelentést tulajdonít. Az általa a szamarai terület Matjuskino falujából adatolt kecemaz 'horog' és a talányos módon csak „erza dialektus" jelzettel ellátott nafkamaz 'üröm' irodalmi nyelvi megfelelője a keckaz és naft'emks (ugyanakkor Paasonen szótárában a nafkamas, näfkamas, nerkamaz moksa adatként szerepel, vö. MdWb 1332). A keckaz szóról már fentebb megállapítottam, hogy nem lehet kec(e) + kaz elemekre bontani. Az EtV (115) a nart'emks etimonját a FV *nar- tőben véli megtalálni, összevetve ezt a fi. näre 'fiatal lucfenyő', zürj.-votj. ner 'vessző, vesszőnyaláb' szavakkal. Az UEW azonban az Ug (?U) тгз 'Rute, junger Schößling' szónak csak a vogul, az osztják és a magyar (nyír) megfelelőjét tekinti biztosnak, a cseremisz, zűrjén, votják és szamojéd alakokat bizonytalannak veszi, a finn szót nem vonja ide, a mordvinról pedig említést se tesz (UEW 331). Paasonen a nart'emks/nefkamaz alakokat a csuvas narg§m§s szóból eredezteti (MdWb 1332). - Mindezek alapján nyilvánvalónak tűnik, hogy szóba sem jöhet a 'horoghoz hasonló', ill. 'vesszőhöz hasonló' jelentésmagyarázat. A -mas (-maz) ugyanakkor személynévképzőként valóban funkcionál, a pogány kori mordvin nevek őrzik e képzőt, pl. Kecemas < kece 'merőkanál', Pinemas < pine 'kutya', Valgomas < valgo- 'lemegy (a nap)'.12 E

képző eredetéről 12 A

névadás motivációja ezekben az esetekben lehet az először meglátott tárgy {Kecajkin < kece 'merítőkanál', Piksajkin <pib 'kötél'); állathoz hasonlítás, ill. óvónévi jelleg (Kelaskin < M kelaz 'róka', Numolov < numolo 'nyúl', Oftan < M q/b 'medve') és a születés ideje (Jsas < isak 'tegnap', Nujat < nuje- 'arat').