Nyelvtudományi Közlemények 102. kötet (2005)

Tanulmányok - Maticsák Sándor: Az agglutinációval keletkezett mordvin képzőkről [On Mordvinian derivational suffixes of agglutinative origin] 7

Serebrennikov mordvin történeti alaktanában (1967: 66) csak a -ci-X minősíti képzőnek; a -pel', -mar, -kaz elemeket pedig félaffixumoknak. Cygankin a szóalkotással foglalkozó egyetemi jegyzetében félképzőnek (поллаффикс) tekinti a -bűje, -ci, -in, -mar, -maz, -ne, -pel, -pra, -pulo, -tor elemeket, amelyek egy részét ma is élő lexémákra vezeti vissza, vö. ci 'nap', mar 'gyümölcs termése', ni 'feleség',pet 'eszköz, rész',pulo 'farok',pra 'fej' (később látni fogjuk, hogy ezek egy része nem állja meg a helyét), más részét pedig, nyelvtörténetileg erősen megkérdőjelezhető módszerekkel élve, rokon nyelvi megfelelőkből következteti ki, ill. „szódarabolás" útján kapja meg (Cygankin 1981: 18-21, 36, 48^49, 51, lásd még hasonló szellemben Cygankin 2000b: 151, 153). Ugyanő egy másik cikkében (1996: 21-22) a -ci, -mar, -ne, -pel', -pra, -pulo félképzők mellé beemeli az al, lango, meze, nal elemeket is. A 2000-ben megjelent leíró nyelvészeti kézikönyv, az Erzan kel' ezt az átmeneti képzőkategóriát affixoidoknak nevezi, s ide a -ci, -pulo, -pel', -pra, -lango, -alks, -pe, -ni, -kirda, -meze, -mar, -bűje alakokat sorolja (46^47). A „gyanú" egy része helytálló, más része viszonylag teljességgel megalapozatlan. A mordvinföldi kutatók a vizsgált szóelemeket önkényesen csoportosítják, utótagnak, félképzőnek és képzőnek nevezve őket. Megesik olyan is, hogy egyazon szerző hol utótagnak, hol pedig képzőnek minősíti a kérdéses alakot. Ahhoz, hogy rendet tegyünk ebben a kérdésben, mindenekelőtt egységes vizsgálati szempontrendszert kell kidolgozni. Az általam alkalmazott szempontok a következők (vö. Campbell - Janda 2001: 108-110): - beszélhetünk-e deszemantizációról, azaz az adott utótag elvesztette-e eredeti jelentését? - a képzés alapszava (illetőleg az összetétel előtagja) milyen szemantikai körbe tartozik; az adott képző(szerü elem) mennyire szabadon kapcsolódhat különböző szemantikai csoportba tartozó alapszavakhoz? -mennyiben lehet absztrakt viszonyt kifejező elemnek tekinteni a vizsgált képzőt, utótagot? - milyen az utótag és a belőle alakult képző(szerü elem) kapcsolata, él-e az alapalak a mai mordvinban, történt-e hangtani és/vagy alaktani változás? - mennyire tekinthető produktívnak az adott szóelem (különös tekintettel az orosz eredetű szavakhoz való kapcsolódási készségre)? A továbbiakban a mordvin szerzők által képzőknek, ill. félképzőknek minősített elemeket veszem sorra. A) Nem utótag, nem képző, hanem önkényesen leválasztott szóelem 1. -kaz- Serebrennikov (1967: 71) a korlátozott eltérjedésü félképzők közé sorolja az általa ismeretlen eredetűnek tartott -kaz elemet: met'kaz 'gyík', vefgaz [he-