Nyelvtudományi Közlemények 101. kötet (2004)

Tanulmányok - Widmer Anna: Szemantika, jelentésváltozás és mitológia [Semantics, meaning change and mythology] 7

1. A finnugor *jama 'hézag, összeköttetés, ereszték', ill. 'ikrek' és az indoiráni 'ikrek' Az UEW szerkesztősége feltett egy fu. *jama rekonstruált alakot, amelynek a jelentése 'hézag, összekötés, ereszték' lehetett (1. UEW 631). Az etimológia alapjául a firm jama 'összekötött rész, összekötés, hézag' stb., valamint az észt jama, jäma 'ua.' és ezeknek igei származékai szolgálnak (finn jamata, jamoa, észt jamada, jämada), emellett a mordvin jav a kijaks jav 'padlórés' összetételben. A lapp nyelvekben egyrészt található egy finn jövevényszó: lp. jamate- stb., másrészt egy 'iker' jelentésű szó: lp. N juomek ~ juomek ~ jümik 'ikerjuhok', L juomitj 'iker, (t. sz.) ikrek'. Ez utóbbi 'iker, ikrek' jelentésű szó idetartozása az UEW szerkesztősége szerint kérdéses, mivel a jelentés szempontjából kilóg a sorból. A SSA a finnségi szócsaládhoz egy további mordvin szót csatol: md. jamsa'dupla' (SSA 235). A SSA szerint vagy ez a mordvin szó tartozik a szóban forgó finnségi szavakhoz, vagy pedig a fent említett kijaks-jav összetétel. Mind a SKES, mind a SSA felhívják a figyelmet arra, hogy az óind nyelvben található egy yamás 'iker' szó és a lettben egy jumis 'dupla, páros gyümölcs vagy gabonakalász' (SKES 114, SSA 235). Ám egyik szótár szerkesztősége sem tartja valószínűnek, hogy a finn jama stb. szócsalád az indoeurópai nyelvek egyikéből származnék, mivelhogy szerintük egy 'iker, ikrek' jelentésű szóból aligha fejlődhet egy 'hézag, két v. páros tárgy közötti rés' jelentésű szó. A jelentésváltozás szerintük legfeljebb fordított irányba következhet be. A szakirodalomban eddig még nem vették figyelembe, hogy ennek a szócsaládnak az obi-ugor nyelvekben is van megfelelője, amelynek a jelentése - akárcsak a lappban - 'iker'. A DEWOS-ban található osztják adatok a következők: VVj. namds-N námds is, Trj nämds-, DN líomds-, Kaz nomas 'iker-' (Vj és Kaz: állatokról is). - Vj namss-ku '(a leánytestvér) ikerfivére'; V п.-кщуэп, Vj n.кикэп, Trj n.-jaksn, DN ú.-jdy-paxsájyan 'ikerfivérek'. || V n.-ni '(a fiútestvér) iker-leány testvére'; V патэз-пэщуэп, Vj n. nbjkdn, Trj п. пщкэп 'ikernővérek'. V nanids-nsrjiydn кЩуэп, Vj п.-пэ1]1кэп кЩкэп, Trj п. аухуэп ракэп 'ikertestvérek (fivér és leánytestvér)'. || DN lí.-moxx^h -тохкэп, KazSt /?.nawrenupn 'ikrek'. || V námds-juy 'két összenőtt, mintegy összeragadt fa (pl. lucfenyő); fa, pl. lucfenyő, amelynek törzséből cirbolyafenyő nő'; ríanidsjukdii v. na-, 'összenőtt fák (pl. lucfenyő és cirbolyafenyő); Trj n.-jukdn 'egy fatörzsből kinövő kétágú fa'. DN nomsdíj: n. náwremkdn, Kr nomsBij náwremrjBn v. п. тохуэп 'ikrek'. Kr n. jdy-paxsáijsn ' ikerfivérek'. Ni. nomsdp, riőmsdp: íjn. kätxu 'ikrek'. (DEWOS 1059) A vogulban is található egy ezzel összeköthető szó: Ahl. nomis: n.-visqari 'ikrek'; és esetleg, ám ezt a szótár alapján nem lehet bizonyítani, Munkácsi Bernát gyűjté-