Nyelvtudományi Közlemények 101. kötet (2004)
Tanulmányok - Widmer Anna: Szemantika, jelentésváltozás és mitológia [Semantics, meaning change and mythology] 7
hatnak (Kannisto 1958: 410 k.). A szemmadarak mozgékonysága a Szoszva mentén közmondásossá vált: „Úgy jelensz meg a szemünk előtt, mint egy szemmadár, aztán megint elmész valahová" - ezt olyan emberre mondják, aki sokat utazik. Valószínűleg kommunikációs képességüknek köszönhető, hogy paralellisztikusan „szemmadár" mellett „szájmadár"-nak is nevezik őket. Kannisto úgy vélte, ezek a száj madarak külön segédei a varázslónak, sámánnak, bár ez szerintem valószínűtlen. Más összefüggésben is akad rá példa, hogy száj a szemnek a paralellisztikus megfelelője, pl. vogP see( mrj ßu\tp tii(sjj ßu\tp 'szemes szörny, szájas szörny' (Kannisto 1951: 91). De a szemmadarak ismerete nem korlátozódik csak a vogulokra. Karjalainen az osztjákok hasonló elképzeléseiről számol be, mégpedig a mágikus, egy bizonyos fajtájú lelket megtestesítő „pinty-lélek"-ről, ,,szajkó-lélek"-ről (Karjalainen 1921: 31). A tromjugáni osztjákoknál nem madárka-lélekről van szó, hanem egy szúnyogról, amely az ember fejében tanyázik születésétől fogva a haláláig, de időközben el is hagyhatja az ember testét, csak nem túl sokáig, mert akkor az ember meghal. Arról is említést tesz Karjalainen (1921: 36), hogy azt a lelket, amelyik úgy néz ki, mint egy rovar, csak a sámán láthatja. A nyugati osztjákoknál is ismert az ún. is, amely általában madár képében jelenik meg (Karjalainen 1921: 34). Az ilt nevű lélektől Karjalainen szerint csak a sámán válhat meg anélkül, hogy halál fenyegetné (Karjalainen 1921: 38). Mi sem természetesebb annál, hogy a mitikus szemmadarakkal hozzuk összefüggésbe, amelyek a föld és az ég, a reális és a mitikus világ között röpködnek ide-oda. A fent ábrázolt vogul tényállás, amelyet Steinitz még nem ismerhetett, valamint Karjalainen közlései megegyeznek a szinjai */sem woji 'szemmadár' értelmezéssel. A szinjai és katravozsi szövegekben úgy látszik, a jósolni tudó ember lelkét, a szemmadarat, átértelmezték szemzsírrá vagy -vajjá. Arról, hogy ez a népi etimológia pontosan mikor és milyen körülmények között jött létre, csak találgathatunk, de nagyon valószínű, hogy a szemmadárnak a mitológiai koncepciója az utóbbi évszázad során elvesztődött, feledésbe merült. A Nyikolajeva által feljegyzett szöveg helyes fordítása a következő lenne: „Valamikor sírva fakad a pőr-nő két gyermeke: »Nekem a szemmadarát, nekem a szemmadarat!« A pőr-nő azt mondja a gyermekeinek: »Hagyjatok abba, hagyjátok abba! Ez egy öreg szemmadár; ebben a házban még élnek fiatal növendék szemmadarak (t. sz.), azokat egyétek meg egy idő múlva, ne egyétek az öreg szemmadarat. [...] Hej, átkozottak, sírjatok csak (csipogjatok csak), majd megeszem én a ti szemmadaraitokat!«" A pőr-nönek és gyermekeinek azért fáj annyira a foga a mas-család szemmadaraira, mert ezek varázsereje szerintük átruházható. Ezt Kannisto egyik alsó-kondai nyelvmestere igazolja:
