Nyelvtudományi Közlemények 101. kötet (2004)

Kisebb közlemények - Rédei Károly: Szófejtések [Etymologies] 130

kat. A mos (moris-) < * maris az ugor etnogenezis fontos szava. Ezen frátria tagjai alkotják az ugorság kulturálisan magasabb (mondhatnánk: előkelőbb) komponensét. Bizonyára ez volt az ugorok ősi neve: osztj. V marit', I mórit', О mas 'Name der einen ostj. Phratrie; vog. T märici, AK тэт, P maris, Szo mariéi 'vogul', KL maris 'a vogulok és osztjákok közös népneve; gemeinsamer Volkname der Wogulen und Ostjaken'; m. magy-: magyar 'Ungar' (UEW 866-867). A másik frátria, a por valamely északeurázsiai halász-vadász törzs neve lehetett. Erre utalhat az amerikanoid antropológiai (csukcs) típus előfordulása a voguloknál és az osztjákoknál. Az obi-ugor nemzetségi rendszerre vonatkozóan 1. Cernecov 1949; Steinitz 1980: 92-107. A továbbiakban a por frátrianév etimológiájáról szólok. Az ide vonatkozó nyelvi adatok: vog. (Cernecov - Cernecova 1949) por mahum 'фратрия пор', (WWb) É KL por 'a vogulok egyik nemzetségének neve; Name einer wog. Sippe'; osztj. (DEWOS 1195-1196) V Vj Trj Ко Ki- С pär-, Ni Serk Kaz Szin pör-, О pár- 'Name einer der beiden Phratrien, in denen die nordostj. exogamen gentes od. Sippen zusammengefaßt sind'. - A vog. por esetleg az osztjákból való átvétel (DEWOS i. h.). 2. Véleményem szerint az obi-ugor *pár egy ős- vagy óiráni *para 'távoli, idegen, ellenséges; fern, fremd, Fremder, Feind' alak átvétele lehet, vö. óind párah 'ferner, jenseitig, früher, später, fremd, feindlich', aw. para- 'später, entfernter, höher, ném. fern stb. (Mayrhofer 2: 214-215). Jelentéstani szempontból tehát 'idegen, ellenség; fremd, Fremder, Feind' —* 'frátriaelnevezés; Name einer (ursprünglich fremden) Phratrie'. Hasonló jelentésváltozás mehetett végbe a következő szócsaládban is: *orja 'Sklave' FP —> finn or ja 'Sklave, Sklavin' stb.? < (korai) ősárja: óind. ärya- 'Arier' stb. (UEW 721). A FP-ben a következő jelentésváltozás mehetett végbe: 'arischer Fremdling (aus dem Süden)' —> ?'Gast' —> 'Sklave, Diener' —* 'Verwandte(r) (durch die Ehe)'. 3. Munkácsi (1910: 0287-0288) és rá hivatkozva Steinitz is (1980: 99) megjegyzik, hogy a votjákok a cseremiszeket por elnevezéssel illetik: (Münk) Sz К por 'cseremisz; Tscheremi sse', (Wichm-Korh) G M J MU Uf por 'Tsc heremis se' (M J MU, Uf)', Knallen des Frostes (G)\ por-vozo (bei den Südwotjaken) 'ein böser Wassergeist' (vielleicht zu por). A votj. por őspermi *pór (<előpermi *pär) alakra vezethető vissza. Ez viszont egy ó- vagy középiráni *para (>*pärä) alakból származhat. Jelentése szintén 'idegen, ellenség; fremd, Fremder, Feind' lehetett.1 ' Idézet Gulyától (2003: 82): „...a finn-permi *o egy (ős)iráni *o-állapotot, míg az ugor *a egy (ös)iráni *a-s forrást reprezentál." Ez a megfogalmazás valóban ,.nem több, mint nyelvészíróasztal mellett született spekuláció" (i. h. 80). Az idézetrész velejéig téves: az indoeurópai (iráni) vokalizmus egyik alaptézise az, hogy az ieur. *ё, *ö, *a triász az árjában egybeesett (á), következésképpen az ösirániban óiráni, középiráni, újiráni folytatóiban az indoeurópai vokálisok helyén csupán egyetlen, kettős kvantitása magánhangzóval (ö és á) - majd megrövidülve *a (> a) vokálissal -lehet számolni (Rédei 1986: 22).