Nyelvtudományi Közlemények 101. kötet (2004)

Kisebb közlemények - Rédei Károly: Még egyszer a permi accusativusról [Permic accusative revisited] 124

s determinativ szerepű Px3Sg. b) Birtokos személyjeles (határozott) névragozás. Az idetartozó alakok közül csak az egyes szám 2. személyit te/de, ózürj. di és egyes szám 3. személyü se alakokról szólok. Ezek t, d eleme az egyes szám 2. személyű t, d, valamint a 3. személyü s birtokos személyjellel azonos (a ragvégi e az *m lekopása után vált accusativusraggá). - Votják: a) abszolút (határozatlan) névragozás: (egyes szám) 0 (határozatlan tárgy), e (ritkán), ez, jez. A határozatlan tárgy kifejezésére a többes számban is 0 morféma szolgál: suteckom dir ja uzasjos krasnoj ugolokin gaz.etjos, zurnaljos lifáo 'pihenés alatt a dolgozók a vörös sarokban újságokat, folyóiratokat olvasnak' (Gramm. 1962: 94); (többes szám) határozott tárgy: É Besz, Középső (egy része) ti/td, di/dd, D, Középső (déli része) iz, az. Az e, ez, jez. eredetére vonatkozóan 1. a zürj. es alatt mondottakat. A ti/td, di/dd látszólag a többes szám 2. személyü birtokos személyjellel azonos, pl. valdi 'a ti lovatok', kalikti 'a ti népetek' (eredetéről alább lesz szó). Az iz, Sz accusativusrag az egyes szám 3. személyü birtokos személyjelből keletkezett, pl. valez 'az ő lova', niliz 'az ő leánya', b) Birtokos személyjeles (határozott) névragozás: Acc: egyes szám 1. me, 2. te/de, 3. se/ze stb. Ezek birtokos személyjel m, t/d, s/z) + accusativusrag kapcsolatából keletkeztek (vö. zűrjén). 2. Honti tévedésének egyik forrása Emel'janov helytelen preszuppozíciója, miszerint a votj. ti/td stb. a PU/PFU *t többesjelből származik. A permi nyelvek anyaga alapján a votj. ti/td, di/dd többes accusativusragok hangalaki lag a többes birtokos személyjelekkel mutatnak egyezést (valdi 'lovatok', kalikti 'népetek', valjosti 'lovaitok', kalikjosti 'népeitek'. Ez az egyezés azonban csupán látszat. Köztudott ugyanis, hogy determinativ szerepben a permi nyelvekben az egyes szám 2. és 3. személyü birtokos személyjelek használatosak. Ugyanígy van más nyelvekben is (pl. obi-ugor nyelvek). Tudjuk, hogy az e magánhangzót tartalmazó votják szuffixumok magánhangzója a többes számban az esetek többségében - olykor az egyes számban is - i hangra változik. Pl.: vale 'lovam', valed 'lovad' (nili 'leányom', nilid 'leányod') - valmi 'lovunk', valdi 'lovatok', valjosi 'lovaim', valjosid 'lovaid', valjosmi 'lovaink', valjosti 'lovaitok'; gurte 'a faluba' - gurtjosi 'a falvakba'; valen 'lóval' - valjosin 'lovakkal'. Vö. még min- 'megy': jövő idő többes szám minom(i), minodi, minozi (~ zürj. P munam(e), munate, munase). A példák számát tovább növelhetnénk. Ennek alapján valószínűnek gondolom, hogy a votj. ti/td, di/dd többes accusativusragok az egyes számú te/de accusativusrag többes számi allomorfjai (josti, osti stb). A D és Középső (déli része) nyelvjárásokban iz/dz a határozott tárgyeset ragja, amely ugyancsak a jos/os többesjel után fordul elő. Ez az egyes szám 3. személyü birtokos személyjelre vezethető vissza. Következésképpen velejéig elhibázott a ti/ta stb. tárgyjelölőket a jos/os + ti/td szerkezetből kiszakítva többesjelnek tekinteni. A ti/td többesi accusativus, de csak ebben a morfológiai szerkezetben az.