Nyelvtudományi Közlemények 98. kötet (2001)

Szemle, ismertetések - Faluba Kálmán: Egy újjászületett romanisztikai folyóirat [A Romance journal reborn] 364

366 SZEMLE, ISMERTETÉSEK nők által írt, egyébként nem túl nagy számú alkotást. A sort két katalán témájú tanulmány zárja. Antoniello Fratta dantei gyökereket tár fel a XV. század elején Itáliát megjárt Jordi de Sant Jordi egy híres költeményében (Jus lo front...), majd közli e vers új, kommentált kritikai kiadását. Tomas Martínez Romero a középkori katalán irodalom fénykorának utolsó nagy alkotója, Joan Rois de Corella (1435-1497) La mort per amor című versét helyezi el az életmű egészébe, és értelmezi a költő lírai énjének a szemszögéből. Az öt nyelvészeti és az öt irodalmi, a fentiekben felsorolt tanulmány után Jordi Carbonell - aki az egykori főszerkesztőnek, Ramon Aramonnak volt közeli munkatársa - emlékszik vissza a folyóirat indulására, a recenziónk elején említett történelmi körülményekre. Ha a tanulmányok esetében a szerkesztési elvek sikeres megvalósításáról beszélhetünk, nem mondhatjuk el ugyanezt az ismertetésekről. A krónika-rovat bevezető írásában maga Badia ismeri el, hogy a folyóirat „recenziós politikája" ebben az első kötetben még nem volt teljesen eredményes: nem sikerült elérni, hogy minden alapvető romanisztikai újdonságról készüljön ismertetés, és hogy a recenziókat minden esetben a téma elismert szakértői írják. Feltűnő az egyes ismertetések rendkívül eltérő terjedelme: a leghosszabb, 11 oldalas mellett több egyoldalast, vagy még annál is rövidebbet találunk, amelyeket talán inkább a krónikában kellett volna szerepeltetni. Az egyébként a szigorú kritikától sem visszariadó rovat általános témájú művek ismertetésével kezdődik (a Fodor István szerkesztette A világ nyelvei romanisztikai anyaga, Rebecca Posner romanisztikai kézikönyvének spanyol nyelvű kiadása, Javier Elvira főleg újlatin példákkal illusztrált kézikönyve az analógiás változásokról, a Manuel Alvar által koordinált, kétkötetes spanyol dialektológia), majd az egyes nyelvekre vonatkozó könyvek kerülnek sorra, a nyelvek földrajzi elhelyezkedésének megfelelő nyugat-keleti sorrendben (e számban konkrétan az Asturias tartományban beszélt spanyol, a katalán, az olasz, a francia), végül nehezebben osztályozható művek, köztük kongresszusi akták és repertóriumok zárják a sort. A recenzens ismét a főszerkesztőre, Antoni M. Badiára hagyatkozhat, amikor vele együtt megállapítja, hogy a Crönica az a rovat, ahol a legkevésbé sikerült elérni a kitűzött célt: folyamatosan hírt adni a romanisztika világának figyelemre méltó eseményeiről, így lezajlott vagy szervezés alatt álló tudományos találkozókról, doktori védésekről, projektumokról, tervezett publikációkról. És ennek a sikertelenségnek nyilván az is az oka, tesszük hozzá, hogy nehéz elvárni a naprakész aktualitást egy éves periodicitással megjelenő folyóirattól. A rovatból terjedelme révén kiemelkedik a hír a G. Ernst, M.-D. Glessgen, Ch. Schmitt és W. Schweickard által koordinált, már több más fórumon bemutatott, készülő újlatin nyelvtörténeti enciklopédiáról (Histoire linguistique de la Románia). A magyar olvasó örömmel fedezi fel, hogy a 333-334. oldalon beszámoló olvasható az ELTE romanisztikai doktori iskolájának a tevékenységéről. A Crönica része (bár külön rovatot is alkothatna) a szakma elhunyt nagyjaira