Nyelvtudományi Közlemények 98. kötet (2001)

Kisebb közlemények - Jarovinszkij Alekszandr: A kétnyelvű magyar-szlovák gimnazisták lexikális-szemantikai reprezentációjáról [On the lexical-semantic representations of bilingual Hungarian-Slovak secondary school students] 235

A magyar-szlovák kétnyelvű gimnazisták lexikális-szemantikai reprezentációja 247 szó külső formájának, hangzásának a memóriában való stabilizálódása, ennek sikeres, teljes vagy részleges volta, kudarca válik így mérhetővé. Itt találkozunk azokkal az esetekkel, amelyekről azt szokták mondani, hogy „hallotta a harangszót, de nem tudja honnan". E kétfajta típusú hibás válasz arról is tanúskodik, hogy a nem domináns, szlovák nyelven a diákok nyelvi tudatában olyan szavak is reprezentálódnak, amelyeknek a denotativ jelentését teljes mélysér 'jen nem érzik. A pszicholingvisztikai vizsgálatok nem tudták megmagyarázni, hogy az ugyanabba a gimnáziumba járó kétnyelvű tanulók szlovák nyelvtudását illetően miért ilyen jelentős a különbség. A szociolingvisztikai felmérés fényt deríthet erre a jelenségre. A különbség gyökerei elsősorban a szlovák nyelvi szocializáció terén tapasztalhatók. Ahogy kiderült a kérdőívekből és a diákokkal való beszélgetésékből, a mintának majdnem a fele kétnyelvűnek tartja magát és a többségük az A csoporthoz tartozik. Általában ezek a tanulók gyermekkoruktól fogva tanulják a szlovák nyelvet: egyesek születésüktől kezdve, mások az óvodáskortól. Azoknak a diákoknak a többsége, akik az általános iskolában, vagy pedig csak a gimnáziumban kezdtek el megismerkedni a szlovák nyelvvel, nem tartják magukat igazán kétnyelvűnek. Ok a +23%-os szint fölötti, a B csoportot alakították. A vizsgált gimnazisták általános jellemzője az, hogy kivétel nélkül magyar anyanyelvűnek, magyarnak tartják magukat, ugyanakkor a magyar nemzethez és a kisebbségi szlovák csoporthoz is tartoznak egyszerre. A szüleikkel, a testvéreikkel való interaktív helyzetekben gyakorlatilag magyarul érintkeznek. Az otthoni körülmények között ritkán használják a szlovákot - és csakis a nagyszülőkkel való kommunikáció során. Marad tehát az iskola: itt lehetne és kellene „gyakorolni és begyakorolni" a nyelvet, de ahogy kiderült, a szlovák nyelvet általában csak a szlovák nyelven folyó órákon használják. Egymás között, sőt a tanárokkal való kötetlen beszélgetések során az érintkezés nyelve a magyar. A szerző ezúton szeretné köszönetét kifejezni a Békéscsabai Szlovák Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium tanárainak, igazgatónőjének, Pecsenya Editnek azért a lehetőségért, hogy tanítványaival, Salgai Szilviával és Vámosné Telekes Évával a kétnyelvűséggel kapcsolatos szocio- és pszicholingvisztikai vizsgálatokat a gimnazisták körében elvégezhette. Irodalom Aitchison, J. (1987), Words in the mind. An introduction to the mental lexicon. Basil Blackwell, Oxford. Andor József (1998), A komplex lexikálisjegy-analízis és a mormota esete. In: Pléh Csaba - Győri Miklós (szerk.), A kognitív szemlélet és a nyelv kutatása. Pólya