Nyelvtudományi Közlemények 98. kötet (2001)

Kisebb közlemények - Jarovinszkij Alekszandr: A kétnyelvű magyar-szlovák gimnazisták lexikális-szemantikai reprezentációjáról [On the lexical-semantic representations of bilingual Hungarian-Slovak secondary school students] 235

A magyar-szlovák kétnyelvű gimnazisták lexikális-szemantikai reprezentációja 245 grammatikában vannak nehézségeik (a nyelvtani nemek alkalmazásában, névszóragozásban, a befejezett, illetve folyamatos igék alkalmazásában, az igék jövő idejének alkalmazásában). Saját megítélésük szerint a beszédmegértés, a beszéd, az olvasás és az írás átlagosan 75%-uknak magyarul jobban megy, 25%-uknak viszont egyformán jól megy magyarul és szlovákul is. Egy kivétellel a vizsgált csoport különböző okokból fontosnak tartja a szlovák nyelv tudását. Azért tanulják a szlovák nyelvet, mert barátaik, rokonaik élnek Szlovákiában, „mert a nagypapa tótul beszél", vagy „csak mert egyszerűen szép nyelv". Vannak diákok, akik azért tartják fontosnak a szlovák nyelvet, mert céljuk van vele (továbbtanulás, elhelyezkedés). A nyelvhasználati színterekről Szociolingvisztikai kutatásokból (Borbély 1996, Csernicskó 1998, Bartha 1999) jól tudjuk, hogy mennyire fontos a kétnyelvűek életében sokféle színtér (pl. templom, szomszédok, baráti kör, különböző szakkörök, stb.) megléte, ahol lehetőségük nyílna gyakorolni és begyakorolni a nyelveket. A vizsgált diákok esetében viszonylag kevés szociolingvisztikai színtér áll rendelkezésre szlovákul, ezáltal a nyelvhasználati színtér (Kiss 1995) is szűk, gyakorlatilag az iskolára és az intézményben működő néhány szlovák nyelvű szakkörre korlátozódik. Ugyanakkor, ahogy kiderült a kérdőívekből és a tanulókkal való beszélgetésekből, a szlovák nyelvet majdnem kizárólag a szlovák nyelven folyó órákon használják. Egymás között, sőt, még a tanárokkal való kötetlen interaktív helyzetekben is az érintkezési nyelv a magyar. A másik jellegzetes színtér a média. Magyarországon jelenik meg nemzetiségi újság; a magyar rádió- és televízióadók szlovákul is készítenek műsorokat. Ki-ki kedve szerint nézhet és hallgathat adásokat közvetlenül Szlovákiából is. Sajnos, a diákok többsége ezeket a lehetőségeket figyelmen kívül hagyja, beérve a szlovák nyelvű kötelező irodalom olvasásával. Az identitásról Az a tény, hogy miképpen váltak a békéscsabai szlovákok kisebbséggé, meghatározza a többséghez, illetve saját közösségükhöz és nyelvükhöz fűződő attitűdjüket, alakítja a diákok etnikai identitását és azokat az értékeket, amelyeket a szlovák nyelvhez kapcsolnak. A vizsgált csoport tagjai magyarnak vallották magukat. Arra a kérdésre, hogy számukra mit jelent magyarnak lenni, szinte mindenki a következőket válaszolta: Magyarországon születni és élni, magyarul beszélni, és magyar állampolgárságúnak lenni. Arra a kérdésre, hogy mit jelent szlováknak lenni, a többség nem is válaszolt. A szlovák kisebbségi csoport szervesen beleágyazódik a domináns magyar csoportba, tehát a kisebbségi beszélők egyben a magasabb státuszú