Nyelvtudományi Közlemények 95. kötet (1996-1997)
A Telegdi Zsigmond emlékülés előadásai - É. Kiss Katalin: Van-e általános nyelvészet és magyar nyelvészet (A személyragos igekötőszerű elemek ürügyén) [Are there such things as ’general linguistics’ and ’Hungarian linguistics’? (In relation to preverb-like elements bearing an agreement marker)] 25
32 É. KISS KATALIN (9) a. János utána ment Péternek, b. János utána ment a fiúknak. (10) a. János mellé ült Piroskának. b. János melléjük ült a lányoknak. E mondatokban az utána-P'éternek, utánuk-a lányoknak, mellé-Piroskának és melléjük-a lányoknak párok a levezetés valamely szintjén névutós szerkezeteket kell alkotniuk; ebből következik számbeli és személybeli egyezésük. A mondatok kiinduló szerkezetében a névutó minden bizonnyal követi főnévi kifejezési bővítményét - (lia). A levezetés során először a PP-ből kiemeljük az NP-bővítményt (ekkor jelenik meg az eredetileg nominativusban álló NP-n az elmozdított birtokosra jellemző -nak/nek rag, s ekkor válik láthatóvá a névutó latens birtokos személyragja) - (11b); majd a PP-t az ige elé visszük - (11c). (11) a. János ment [PP Péter után] b. János ment Péternekj [PP 0; utána] c. János [PP 0; utána] ment Péternek; Ackerman (1987) azon az alapon, hogy a lexikális NP-bővítményt követő névutó birtokos személyragja latens marad - (8a) - azt állítja, hogy a névutón megjelenő személyrag nem birtokos személyrag, hanem a névutó névmási bővítményének a névutóba való inkorporálódása. E teória jól magyarázza a lexikális NP-vel bővített névutók személyragtalanságát - de számos más kérdést nyitva hagy. így nem mondja meg, hogy miféle névmás inkorporádik a névutóba akkor, amikor a névutónak olyan lexikális NP bővítménye van, melyet elmozdítottunk (8b); miért van a névutó elmozdított lexikális NP bővítményének -nak/nek ragja; és honnan lesz a névutónak két (egy kitett és egy inkorporálódott) névmási bővítménye az őmellette, énutánam-félc alakokban. E problémák miatt nem alkalmaztam Ackermann (1987) megoldását. A személyragos igekötőszerü elemeknek e tanulmányban javasolt, a névutó és bővítménye között birtokos szerkezetet feltételező elemzése az (la,c,d,e) és (2a,c,d,e) mondatok mellett az (lb) és (2b) mondatokra is kiterjeszthető. Tekintsük őket még egyszer: (12) a. János utána ment a fiúknak, b. Péter mellé ült a lányoknak. E mondatokban hiányozni látszik a névutó és NP-bővítménye közti számbeli egyeztetés, tehát kérdésesnek tűnhet, hogy csakugyan birtokviszonyt alkotó névutós szerkezetekről van-e szó. Valójában a birtokos szerkezetekben az elmozdí-Nyelvtudományi Közlemények 95. 1996-1997.
