Nyelvtudományi Közlemények 95. kötet (1996-1997)

A Telegdi Zsigmond emlékülés előadásai - É. Kiss Katalin: Van-e általános nyelvészet és magyar nyelvészet (A személyragos igekötőszerű elemek ürügyén) [Are there such things as ’general linguistics’ and ’Hungarian linguistics’? (In relation to preverb-like elements bearing an agreement marker)] 25

Van-e általános nyelvészet és magyar nyelvészet? A személyragos igekötőszerű elemek ürügyén É. KISS KATALIN The paper argues against the assumptions fairly general in Hungary that general linguistics and Hungarian linguistics represent two separate branches of science, and studies of Hungarian linguistic problems employing an internationally accepted theoretical framework belong to general linguistics. It is argued that only the analysis of particular languages can lead to general linguistic claims, and the description of a particular language cannot be done without any regard to what is known about human languages at the given time. It is shown on a particular problem, the question of the verbal prefix supplied with an agreement marker (e.g. Mari utánuk futott a fiúknak 'Mary after-3PL ran the boys-DAT [Mary ran after the boys]', that it cannot be analyzed consistently on the basis of language internal observations alone. A general linguistic background, on the other hand, makes it clear that the agreeing prefix is an incorporated postposition. The paper distinguishes synchronic postposition incorporation from its grammaticalized version exemplified by Mari hozzávágta a labdát a fiúkhoz 'Mary at threw the ball the boys-at [Mary threw the ball at the boys]'. The crosslinguistic generalization that postpositions expressing a goal can incorporate freely, those expressing a location can incorporate marginally, whereas source postpositions cannot incorporate is derived from aspectual considerations. 1. Általános nyelvészet - magyar nyelvészet Ahhoz nem férhet kétség, hogy általános nyelvészeti problémák léteznek; ilyennek minősül minden olyan kérdés, mely az emberi nyelvek közös sajátságaira vonatkozik. De vajon önálló tudományágat alkot-e az általános nyelvészeti problémakör; vajon az általános nyelvészeti kérdések elválaszthatók-e az egy-egy nyelvre vonatkozó speciális nyelvészeti kérdésektől; s vajon a speciális nyelvi kérdések megválaszolhatók-e általános nyelvészeti háttér nélkül? Meggyőződésem, hogy nem; hogy az általános és a magyar nyelvészet nálunk az utóbbi évtizedekben általánossá lett kettéválasztása épp olyan abszurd, mintha Magyarország növényeinek biológiáját, azaz a magyar növénytant önálló tudományágként megkülönböztetnénk az általános növénytantól; mintha úgy vélnénk, hogy az általános növénytan nem az egyes országok növényeit tanulmányozza, hanem valami mást; és mintha azt gondolnánk, hogy a magyar növények tanul-