Nyelvtudományi Közlemények 94. kötet (1994-1995)

Tanulmányok - Molnár Ilona: Az alárendelt mondatbeli felszólító módról (A magyar kötőmód kérdéséhez) [On imperative in subordinate clauses] 5

Li MOLNÁR ILONA helyesen rámutat, a magyar függő idézetben, így a függő felszólításban is, legyen az akár a legszabályosabb alá-/fölérendelés, az átképzeléses előadásmód következtében ott sejlik a valóságos felszólítás, amely mellékmondattá „tevődött át". „ ...pl. az Azt mondta, hogy egyem meg az egészet mondat mellékmondatában az Edd meg az egészet! felszólítás rejlik", írja Prileszky.23 Ezen a ponton ahhoz a dilemmához érkezünk, hogy átképzeléses szerkesztése miatt fenntartással viseltessünk-e a függő felszólítás valódi függősége iránt, vagy pedig az alárendelés szintaktikai szabályosságát tekintsük-e a függőség kérdésében döntőnek, és ekkor a mellékmondat idézetszerüsége, ennyiben viszonylagos autonómiája figyelmen kívül marad. Ennek a dilemmának a megoldását a következő meggondolások döntik el. a. Elméletileg némi ellentmondás felvállalását jelentené, ha megkérdőjeleznénk a szintaktikailag szabályos függő idézet igazi függő voltát, s a direkt, valamint a függő felszólításbeli imperativust majdhogynem egy kalap alá vennénk. Megjegyzendő: éppen ezt az ellentmondást vállalják fel a kötőmód mellett érvelő grammatikusok akkor, amikor a direkt és az átképzeléses imperativus közötti különbségnek — pl. Edd meg az egészet! - Azt mondta, hogy egyem meg az egészet — nem tulajdonítanak jelentőséget. b. A tapasztalat szerint az idézetszerü jelleg sokkal szélesebb körben átjárja a hogy kötőszós öszetett mondatokat, mint amilyen körben valóban függő idézetről beszélhetünk. A magyar hogy kötőszós mellékmondat szövegelőzmény-felidéző képessége, mintegy „áthallása" a tényleges vagy valamely elképzelhező szövegelőzményre igen nagy. Tekintsük a következő mondatot: (7) A kormány.. .támogatta, hogy hozzanak létre ifjúsági.. .pénzalapot. (KR, hírek, 1992. okt. 16.) A mellékmondat korántsem a szoros értelemben vett függő idézet — a támogat sem „idéző ige" —, abban mégis idézetszerü, hogy egy megelőző felszólító mondatot sejtet: „Hozzanak létre ifjúsági pénzalapot!" Ha a hogy kötőszós mondatokat „áthallás" szerint szortíroznánk (ha ez egyáltalán lehetséges), akkor a pozitív esetek kirekesztésével jókora részüket nem valódi alárendelésnek kellene minősítenünk. Bár ez önmagában nem képtelenség, egy ilyen feltevés igazolása mégis nagy nehézségekbe ütközne. c. Korántsem bizonyos, hogy az „áthallásos" mellékmondat egy tényleges felszólító mondatot testesít meg függő formában. Pl. az Azt mondta, hogy egyem meg az egészet mondat adekvát akkor is, ha a beszédelőzmény Prileszky 1974. 473. Nyelvtudományi Közlemények 94. 1994-1995.