Nyelvtudományi Közlemények 91. kötet (1990)

Tanulmányok - Hajdú Péter: Intráda 7

Intráda Kedves Robi, egy folyóiratban szokatlan para-laudatioval kellene jeleskednem, hogy megmagyarázzam: a születésnapod 65. évfordulójára szánt s most kezedben tartott kötet 1988 helyett miért 4-5 éves késéssel jelent meg. Nem azért, hogy egy füst alatt 70. jubileumot is ünnepeljünk. A szerkesztés előkészítése időben megtörtént ugyan, a kéziratok — barátaidéi — a megjelölt határnapra összegyűltek. Időközben azonban folyóiratunk súlyos anyagi válságba került s ez egybeesett az új technikai előállításra való hosszadalmas felkészüléssel. A kéziratok pedig békésen vártak sor(s)ukra, amely azután nagy nehezen (adagio molto) jóra fordult. Az a 4-5 év késedelem, ami történt, legfeljebb a szerkesztőséget tartotta frászban, mert ennyi év történeti szempontból tulajdonképpen elhanyagolható lenne. Gyarló emberi mérték szerint mégsem az. Ezért a mostani megjelenést nem diadalittasan jelentem, hanem némiképpen keserű felhanggal, mert a történet — melyet jobb nem részletezni — a magyar folyóiratkiadás szklerotikus szimptómáinak tökéletes összege. Maradjunk tehát abban, hogy e pár sorban indoklását adtam egy nagy magyar huzavonának. Ismerlek: nagyvonalú vagy és nem veszed zokon a finánc-bürokrácia és a technika kíméletlen kellemetlenkedését. E belépőben illene életmüvedet méltatnom. Csakhogy mások is megtették ezt 60. jubileumod alkalmából (pl. P. Ariste, SFU 1984: 136-138; I. Schellbach, Vir 1983: 529-532), meg én magam is (NyK 86: 251-255, ill. legújabban az Uralisztikai Tanulmányok 4. köteteként és egyben egyetemi jegyzetként is megjelent Nyelvek és kultúrák Eurázsiában című — Simoncsics P. által válogatott, fordított és redigált — antológiádhoz írt 'Előszó'ban /Budapest 1992: 5-7/). Az idézett helyeket nem akarom itt ismételgetni, pedig derék iskolamesterek tanítását némileg módosítva az ismétlés a tudás „mamája" volna. A sulykolást a tudományban mégis elkerülhetőnek vélem, nohabár az ismétlés fontosságát akár a repetitív vagy egyéb zenében, költészetben szándékomban nem áll kétségbe vonni. Na de egyébként is. Régi