Nyelvtudományi Közlemények 91. kötet (1990)

Tanulmányok - Rédei Károly: Szófejtések 169

SZÓFEJTÉSEK 171 sersä ä eleme egyes szám 3. sz. birtokos személyjel. A vog, sers zűrjén jövevényszó, vö. (WUo.) Pécs. Lu. Le. ceres 'Strumpf aus Tuch (Pécs.), Fußlappen (Le.), Beinwickel aus Tuch (vormals bei Frauen (Lu.)', (Gen.) KP cù-res 'Strumpf. Hanghelyettesítések: zürj. c-r-s —> vog. s-rs. A vogul szóvégi s — a zűrjén alapján várható s helyett — a szókezdő s hasonlító hatásával függ össze. A zürj. e —» vog. e megfelelés is szabályos. 267. Vogul tuj- 'stoßen, schütteln' Vog. (MK) É tuj- 'lök, ráz; stoßen, schütteln' < zürj. (WUo.) V Lu. I Ud. toj- 'zerstoßen, stampfen, zerstampfen; stoßen, schieben', (Gen.) KP tû-j- 'stoßen'. Hanghelyettesítések: zürj. t-j • vog. t-j-, A zűrjén szóban feltehető őspermi *o (esetleg *ó) hangnak a vog. u (<ősvog. *w) szabályos megfelelője (Rédei SLW 37, 43). 268. Vogul tukn- 'aufhören' Vog. (MK) É tukn- 'eláll, megszűnik; aufhören' < zürj. (WUo.) V AV Sz. Pécs. Lu. Le. I P Ud. dugdi- 'aufhören', (Gen.) KP dugdi- 'id., abbrechen'. Hanghelyettesítések: zürj. d-g —> vog. t-k- és zürj. u —• vog. u (< ösvog. *w). A zürj. gd hangkapcsolat helyén jelentkező kn a vogulban a szókezdő t hatására bekövetkezett *tukt- > tukn- elhasonulással magyarázható. 269. Vogul vésmél- 'neidisch sein' Vog. (MK) K vésmél- 'irigykedik, gyűlöl; neidisch sein, hassen' < zürj. (SzrSzlK) Ud. vezmal- 'oTHHMaTb, OTR\HTI>, OTÖnpaTb, oToöpaTb, OTÖHTB, nepeÖHBaTb, nepeÖHTb'; vö. még (uo.) Szkr. KSz. vezal- '3aBHÄOBaTb KOMy-*ieMy-ji.' L. még a 273. sz. etimológiát. 270. Vogul vik 'übel' Vog. (MK) E vik [fonematikusan: wik] 'émelygős; übel' < zürj. (WUo.) V Ud. vek 'Ekel, Widerwille'. Hanghelyettesítések: zürj. v-k —• vog. w-k és zürj. e (< őspermi *o) —> vog. i (< ősvog. *ï). A magánhangzó-megfelelésről 1. Rédei SLW 42. 271. Vogul vikt- 'übel werden' Vog. (MK) E vikt- [fonematikusan: wikt-]: viktawé 'émelyeg; übel werden' < zürj. (Fokos-Fuchs SyrjWb.) V Le. Ud. vekti- 'sich ekeln, Ekel fühlen (V Ud.); aufstoßen, Aufstoßen haben (Le.)'. A zürj. vekti- a 270. sz. alatt tárgyalt vek főnév igei származéka. A hanghelyettesítésre vonatkozóan 1. uo. Nyelvtudományi Közlemények 91. 1990.