Nyelvtudományi Közlemények 90. kötet (1989)

Tanulmányok - Pléh Csaba: A mondatmegértés és a nyelvi szerkezet összefüggései a magyarban [Relationships between sentence understanding and lingusitic structure in Hungarian] 1

ron fát. Másrészt, ha a mondat agrammatikus volt és két lehetséges módosítót tartalmazott a névelőtlen tárgy helyén (mint a (21)-es példa), a gyermekek helyreállították a mondatot: vagy határozott tárgyat csináltak a határozatlan tárgyból, ami lehetővé teszi igekötők jelenlétét a mondatban, ugyanis ettől a tárgy megszűnik módosító lenni (a (21) esetében A fiú felvágta a fát az udvaron), vagy pedig kihagyták a másik módosítót (pl. az igekötőt: A fiú fát vág) s ezzel megtartották az SOV mintázatot. Van tehát némi adalékunk arra, hogy óvodás korú gyermekek nemcsak hogy alapszórendként kezelik határozatlan tárgyak esetén az SOV szórendet, hanem arra is, hogy észreveszik, hogy látszólag hasonló összetevők (a tárgy) eltérően viselkednek a nyelvben attól függően, hogy határozottak vagy határozatlanok. Agyi szimmetriák és mondatmegértés A szórenden alapuló magyar megértési stratégiákkal kapcsolatban egy sajátos „részkérdést" vet fel az agyi asszimmetriák fejlődése és a mondatmegértési stratégiák alakulása közti kapcsolat. Thomas Bever (1971) a kérdés kiterjedt empirikus vizsgálatát kezdeményező kutatásában rámutatott, hogy amerikai óvodásoknál a dichotikus aszimmetriák fejlődése — mely a nyelvi feldolgozás növekvő bal féltekei specializációjának mutatója — kapcsolatban van a sorrenden alapuló stratégiák megjelenésével. Ennek az eredménynek egyik értelmezése az lehet, hogy a bal félteke a beérkező információ sorrendiségének feldolgozására specializálódott hemiszférium, s ezért a szórendi alapú stratégiák bármely nyelvben a bal féltekéhez kell kapcsolódjanak. Egy másik értelmezés az lehet, hogy a bal félteke csak a nyelvtani viszonyokat alapvetően a morfémák sorrendjével jelölő nyelvekben kapcsolódik össze sorrenden alapuló megértési stratégiákkal, vagyis olyan nyelvekben, ahol a sorrendi stratégia meglehetősen jól beváló eljárás. Néhány empirikus eredményünk az utóbbi értelmezést támasztja alá.