Nyelvtudományi Közlemények 90. kötet (1989)

Tanulmányok - Pléh Csaba: A mondatmegértés és a nyelvi szerkezet összefüggései a magyarban [Relationships between sentence understanding and lingusitic structure in Hungarian] 1

oszlopok eltérése is mutatja, a feldolgozás könnyebb volt, ami­kor a datívuszi átélő volt elöl, topic pozícióban a mondatban. Ha viszont az átélő nominatívuszban áll (19), akkor a nominatí­vuszt előre helyező konstrukciók vezettek könnyebb korreferen­cia azonosításhoz a rákövetkező mondatban. Elvárási rendszerünk szerint tehát a cselekvőnek, az alany­esetnek, a topicnak és az élőségnek legjobb egybeesnie; a mon­dat elején egy alanyesetben álló nyelvtani alanyt várunk, amely egyben cselekvő s élő; ha azonban a mondatban egyáltalán nin­csen cselekvő, akkor elvárásunk az, hogy a szemantikailag ak­tívabb résztvevő — pszichológiai igéknél például az experi­ens — váljon topická, függetlenül a felszíni jelöléstől. Az SOV kitüntetett szerepe határozatlan tárgy esetén A határozatlan tárgyú mondatok alapszórendjének kérdése nem könnyen tehető közvetlen kísérletezés tárgyává, különösen fej­lődési szempontból nem. Ennek oka nagyon egyszerű: a magyarban a valóban határozatlan tárgyú prototipikus mondatok olyanok, hogy bennük a tranzitivitás szintje a nyelv-tipológia értelmé­ben (Moravcsik 1978) alacsony: a cselekvés s annak tárgya csak részlegesen differenciálódtak, s a valódi tranzitív mondatokkal összehasonlítva a tárgy valójában csak módosítja az igét, konk­retizálja, annak jelentését. Tipikus mondatok erre azok az ese­tek, mikor névelőtlen tárgy szerepel a mondatban, mint Feri sört iszik, Józsi kenyeret eszik, Peter fát vág. A nyelvpszichológus számára az ilyen tevékenységet kifejező szerkezetekkel kapcso­latos módszertani probléma egyszerűen az, hogy nehéz egy való­ban differenciáló feladatot kialakítani, mivel a másik résztve­vő (tárgy) ezeknél az igéknél nem lehetséges ágens, az igék ti­pikusan irreverzíbilisek abban az értelemben, ahogy ezt a kife­jezést először Slobin (1966) használta. Ezzel szemben a szóren­di kutatásban használt kedvenc igék, mint a kerget, tipikusan reverzibilisek: itt bármelyik szereplő lehetne a cselekvő. Az ehhez hasonló szerkezetekkel kapcsolatos nyelvészeti problémák is nagyon összetettek: a mondattan lexikalista megkö-33

Next

/
Thumbnails
Contents